Oroszország

Oroszország a kezdetektől támogatja az USA akcióját, légterét is átengedte az amerikai gépeknek, de még egyszer nem akarnak katonákat küldeni Afganisztánba. 1979 és 1989 között 150 ezer katonát vesztett a Szovjetunió, egy kilátástalan háborúban, ahol az ellenséget pont az USA pénzéből fegyverezték fel.

Nem sokkal a támadás után az orosz külügyminiszter Washingtonba látogatott, és teljes támogatásáról biztosította amerikai kollégáját. Ivanov már akkori útján érzékeltette, az afganisztáni terrorizmust összekapcsolná a csecsenföldi válsággal. Később Bush elnök - aki többször is beszélt az utóbbi időben Putyin orosz elnökkel telefonon - és Colin Powell védelmi miniszter is többször elmondták: véget ért a hidegháború, nem kellett az oroszokkal alkut kötni, hogy az afganisztáni beavatkozásért cserébe szabad kezet kell adniuk az amerikaiaknak Csecsenföldön. Ugyanakkor az oroszok többször is olyan titkosszolgálati értesüléseket terjesztettek, amelyek szerint a csecsenek szoros kapcsolatban állnak bin Ladennel, és lehet, hogy a szeptember 11-i támadásokhoz is közük van. Csecsenföld ügyében az alkut minden politikus határozottan cáfolta, mégis az amerikaiak különösen árnyaltan fogalmaztak a konfliktusról. Bush legutóbb azt mondta erről: "Beszéltem Putyinnal, és elmondtam neki, hogy Oroszországnak is maradéktalanul be kell tartania a kisebbségi jogokat, Csecsenföldön is. Ugyanakkor a terrorizmus ellen Oroszországnak is joga van megvédenie magát, és ebben az esetben az USA titkosszolgálatai segíteni fogják Oroszországot."

Az orosz törvényhozás úgy döntött, katonai akciókban nem vesz részt az ország Afganisztánban. Orosz veterán szervezetek az elmúlt hetekben többször is figyelmeztették Amerikát, szinte lehetetlen szárazföldi akciókkal győzni a magas afganisztáni hegyek között a gerillaharcmodorral védekező afgánokkal szemben. Közvetetten azonban segítenek az amerikaiak támadásában: átengedték az orosz légteret a NATO gépeinek. Robertson NATO-főtitkár többször is nyilatkozta az utóbbi időben, hogy új, minden eddiginél szorosabb együttműködés kezdődhet Oroszország és a NATO között. A szívélyes viszonyra utal, hogy Bush pénteken többször is barátjának nevezte Putyint.

Orosz katonák Afganisztánba ugyan nem mennek most, de a határon azért ott állomásoznak a csapatok. Tádzsikisztánban évek óta jelen van az orosz hadsereg, pont azért, hogy védje a polgárháborús helyzetben lévő volt szovjet tagköztársaság határát az Afganisztán felől érkező fegyveresektől és kábítószertől. Ezzel függ össze, hogy az amerikai támadás óta egyetlen nem afgán katona halt meg: Tádzsikisztánban afgán kábítószercsempészek lelőttek egy orosz határőrt.

A tádzsikisztáni jelenlét mellett az oroszok anyagilag támogatják az Északi Szövetséget is. A helyzet azért furcsa, mert az Északi Szövetség pont azoknak az erőknek a koalíciója, amelyek a szovjet csapatok ellen harcoltak a nyolcvanas években. Most az északiak egyszerre harcolnak az akkor zsákmányolt szovjet és a most segélyként kapott orosz fegyverekkel.

[origo]