Irak a '80-as években 400 ezer liter lépfenebacilus-oldatot állított elő, sőt rendelkezett annak porszerű formában való előállításához szükséges technológiával is, az amerikai és francia laboratóriumokból származó bacilustörzsekből kifejlesztett hatóanyag hollétéről azonban a szakértők ma semmilyen információval nem rendelkeznek, írta a Libération szerdán.
Az iraki fegyverzetleszerelést ellenőrző UNSCOM illetékesei szerint Bagdad 1995-ben elismerte, amit addig következetesen tagadott: a '80-as évek végéig 85 ezer liter lépfenebacilust tartalmazó hatóanyagot állított elő. Az ENSZ szakértői első ízben ebben az évben tehettek látogatást a biológiaifegyver-előállító iraki üzemekben. Bagdad akkor azt a tájékoztatást adta, hogy néhány rakétafejben el is helyezték a veszélyes biológiai töltetet, de sosem használták fel, s az öbölháború után a földbe eresztették a folyadékot.
A francia lap által idézett szakértők a helyszínen semmi olyat nem találtak, ami ezt cáfolhatná, de minden szakértő egyetért abban, hogy az előállított mérgező folyadék mennyisége 400 ezer literre rúgott. A cikkben idézett UNSCOM-szakemberek beismerték, hogy fogalmuk sincs, mit csinált Szaddam Huszein a biológiai hadviselésre szánt mérgező szerrel, és hová tűnt az előállított lépfenebacilus-oldat.
Az Egyesült Államokban jelentkezett lépfenemérgezésekkel összefüggésben most újra felvetődik Irak lehetséges szerepe az amerikai levélküdeményekben - írja a lap. Richard Butler, az UNSCOM korábbi vezetője, akit 1998-ban Bagdad kitiltott az országból, meggyőződéssel állítja, hogy az irakiak rendelkeztek azokkal az ismeretekkel is, amelyek a baktériumot tartalmazó folyadék porrá alakításához szükségesek, ami így könnyen bejuttatható például a szellőzőberendezések ventillátoraiba.
Az ENSZ-intézmény szakemberei igazolni tudták azt is, hogy az Irakba került fertőző bacilustörzsek amerikai laboratóriumokból, illetve a párizsi Pasteur Intézetből származtak. A lapnak névtelenül nyilatkozó volt UNSCOM-alkalmazott elmondta: tudtak arról, hogy ezek a bacilustörzsek eltűntek, de nem sikerült nyomukra bukkanni.
A lépfenebacilus esetleges felhasználása mellett további kérdések is felmerülnek Bagdad esetleges közreműködésével kapcsolatban - áll a francia lap cikkében. Washington például sosem tudta egyértelműen megállapítani, hogy Bagdad hozzájuthatott-e a súlyos ételmérgezést (a gyakran halálos botulizmust) előidéző kórokozóhoz vagy a pusztító hatású VX idegbénító gázhoz.