Milosevic továbbra is a struccpolitikát választja

Slobodan Milosevic a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt hétfőn tartott harmadik meghallgatásán sem volt hajlandó együttműködni a bírósággal. Nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy bűnösnek tekinti-e magát az ellene felhozott újabb, Horvátországban elkövettet háborús bűnökért.

A volt jugoszláv elnök a törvényszék előtti előző két megjelenéséhez hasonlóan most is elzárkózott mindennemű együttműködés elől, többféle módon és tüntetően jelét adva, hogy továbbra sem ismeri el annak illetékességét. Carla Del Ponte, a törvényszék főügyésze ismertette a Koszovóval kapcsolatos első vádirat kiegészítését, valamint a Szerbia és Horvátország 1991-92-es konfliktusával kapcsolatos második vádiratot. Milosevic egyiket sem volt hajlandó meghallgatni: a vádak felolvasásakor levette fejhallgatóját, holott Del Ponte franciául beszélt, amit a volt jugoszláv elnök nem ért.

Milosevicnek a koszovói vádirat most ismertetett kiegészítésével kapcsolatban is feltették a kérdést, hogy bűnösnek érzi-e magát. Válasz helyett a volt elnök megpróbált politikai fejtegetésekbe bocsátkozni arról, hogy a vádirat hamis, mire az elnöklő bíró kikapcsoltatta a mikrofonját. Akárcsak első meghallgatásakor, a bírák most is úgy vették, mintha ártatlannak nyilvánította volna magát.

A törvényszék illetékesei egyúttal megerősítették, hogy Milosevic ellen várhatóan már a jövő héten benyújtanak egy harmadik vádiratot is, amely az 1992-95-ös boszniai konfliktussal kapcsolatos, s többek között a legsúlyosabb vádat, a népirtást is tartalmazza. Az 1999-es koszovói konfliktusra vonatkozó első vádirat most ismertetett kiegészítése szerint Milosevic nem 740 ezer, hanem mintegy 800 ezer koszovói albán erőszakos deportálásáért felelős.

Milosevic mindeddig arra sem volt hajlandó, hogy védőügyvédeket jelöljön ki magának, így a törvényszék kénytelen volt hivatalból kirendelni védőket. Hétfőn a három ügyvéd - a szerb Branislav Tapuskovic, a brit Steven Kay és a holland Mischa Wladimiroff - is kifejtette véleményét.

A volt elnök álláspontjához hasonlóan az ő érvelésük is a hágai törvényszék illetékességének és pártatlanságának kétségbe vonásán alapul.

Korábban:
Etnikai tisztogatással vádolják Milosevicset