Az USA mögött eddig is széles nemzetközi koalíció állt, a NATO tagországok és sok más állam is támogatta az Afganisztán elleni csapásokat. A nemzetközi szövetség története hamarosan új szakaszba lép, mert újabb országok katonái avatkoznak a háborúba.
Törökország részvételét az USA hadvezetése kérte, és a török kormány áldását adta katonái bevetésére Afganisztánban. Törökország a NATO tagja, és légterét eddig is használták az amerikai bombázók. A török részvétel azért különösen fontos a nyugati szövetségeseknek, mert egy mohamedán ország bevonása a háborúba segíthet elfogadtatni a muzulmán világgal a háborút. Eddig egyetlen közel-keleti állam sem vállalt aktív szerepet a háborúban, sőt sok állam elutasítóbb volt mint az Irak elleni Öböl-háború idején. Szaúd-Arábia például most nem engedte át repülőtereit az amerikaiaknak. Törökország egyelőre csak katonai tanácsadókat küld a tálibok ellen harcoló Északi Szövetséghez, de később harcoló csapatok bevetését sem zárták ki a CNN-nek nyilatkozó török katonai vezetők.
Franciaország maga ajánlotta fel részvételét a háborúban. Lionel Jospin miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy felderítő repülőgépeket és aknaszedő hadihajókat küldenek a térségbe. A francia részvétel feltétele, hogy a franciák teljes jogú partnerként vehessenek részt a célpontok kiválasztásában, és a támadások előkészítésében. Ha teljesülnek a francia feltételek, a mostaninál is komolyabb erőket küld Párizs a térségbe.
Eddig csak amerikai és brit csapatok vettek részt a háborúban, bár logisztikai, anyagi és erkölcsi támogatást a világ számos országa adott már az USA-nak. Az utóbbi napokban a nemzetközi közvélemény egyre kevésbé támogatta az USA harcát Afganisztánban. A háború nemzetközibbé tétele sokat használhat az akció megítélésének.
Korábban: