Az amerikai rakétavédelmi tervek tehát továbbra is keresztezik az orosz álláspontot. Putyin elismeri ugyan a hidegháború lezárulta utáni korszakban jelentkező, újszerű stratégiai fenyegetések létét, és azt is, hogy ezekhez kell igazítani a stratégiai védelmi kereteket, de nem volt hajlandó beleegyezni abba, hogy az amerikaiak kilépjenek az 1972-es ABM-szerződés által állított korlátok közül, és átfogó rakétavédelmi rendszer megteremtésére irányuló lépéseket tegyenek. Az ABM-szerződés annak idején mindkét fél számára megtiltotta az átfogó rakétavédelem megteremtését, és ezzel biztosította a termonukleáris támadásindítástól való elrettentés egyensúlyát.
A hadrendből kivonandó nukleáris támadó fegyverek sorsát illetően is vannak még tisztázatlan pontok. Bush egyértelműen arról beszélt, hogy e fegyvereket meg is fogják semmisíteni, Putyin szerint viszont még tárgyalni kell arról, hogy valóban a megsemmisítés legyen-e a megoldás, vagy pedig csupán a hadrendből való kivonást.