Milosevicet a koszovói albánok 1999-es elüldöztetésével és 1991-1995 között, Horvátországban elkövetett különböző háborús bűnökkel kapcsolatos vádakkal hallgatják meg jövőre. Ugyanakkor Milosevic szerint törvénytelenül tartják fogva, törvénytelenül állították a hágai bíróság elé, amelyet nem tart törvényes intézménynek.
A volt jugoszláv elnök törvénytelennek tartja az eljárást. Szerinte az eljárással és a fogvatartással megsértik az ő emberi jogait. Mindezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.
Milosevicnek magával a Holland Állammal is vitái vannak, amiért megtűri ezt a szerinte illegális szervezetet a határain belül és amiért nem állítják helyre az ő megsértett emberi jogait. Ezért keresetében Hollandiát is megemlíti.
A héten a hágai bíróság engedélyezte Milosevicnek, hogy két tanácsadó segítsen neki a védelemben, eddig ugyanis még nem konzultált senkivel az ügyében. Milosevic eddig mindig visszautasította a védelmére kirendelt ügyvédeket, arra hivatkozva, hogy nem ismeri el a bíróságot.
Milosevic ügyvédje, Zdenko Tomanovic a BBC-nek azt mondta, hogy védencével együtt nem kértek semmilyen tanácsadókat, jóllehet az egyik civil jogi aktivista ügyvédet, Ramsey Clarkot elfogadnák egy találkozás erejéig, a bíróság által javasolt brit ügyvédtől azonban elzárkóznak.
Eközben a múlt héten egy újabb vád fogalmazódott meg Milosevic ellen, az 1992-95 között, Boszniában történt genocídium kapcsán, ám ezt a bíróság még nem vette a vádpontok közé.
A jövő évben folytatódó bírósági procedúra a legnagyobb lesz a hágai törvényszék történetében, több mint 220 szemtanúval. Évek telhetnek el a bíróság ítéletésig.