Kostunica szerint fennmarad Jugoszlávia

A jugoszláv államfő, Vojislav Kostunica szerint a szövetségi állam felbomlása esetén Szerbia nem tartana fenn különleges kapcsolatot Montenegróval. Kostunica úgy véli, Jugoszlávia "természetes államképződmény", s minden kísérlet, amely feldarabolására irányul, polgáraira nézve természetellenes és káros.

Vojislav Kostunica szerint a szerb-montenegrói kapcsolatok annyira szorosak, hogy Crna Gora nem tud különválni. "A hosszú ideje tartó szövetségi válság csupán a hatalommegtartás iránti vágy miatt következett be", mondta a jugoszláv elnök a Borba című belgrádi lapnak.

Kostunica szerint a lakosság mintegy kilenctizede elismeri a szövetségi állam létét. "Logikus lenne-e kihirdetni Jugoszlávia megszűnését amiatt, hogy a polgárok egytizede nem ismeri el a szövetségi államot?"

A jugoszláv elnök megtagadta azt a podgoricai elképzelést, amely szerint Crna Gora különválása esetén lehetővé kell tenni, a polgárok szabadon tanulását illetve gyógykezelését a másik köztársaságban. "Ez nyilvánvalóan lehetetlen: vagy egy ország maradunk, vagy ketté válunk, ami alatt azt kell érteni, hogy a polgárok külön útlevelet kapnak, meghatározzuk az országhatárt, a vámot és még számos más dolgot."

Az Európa Unió érvei a szövetségi állam fenntartása mellett szerinte elsősorban külpolitikai jellegűek. Brüsszelben úgy látják: Jugoszlávia fenntartására azért van szükség, hogy meg lehessen őrizni a térség amúgy is törékeny és veszélyeztetett stabilitását. "Számunkra fontosak ezek az érvek, mert nekünk is jobb, ha stabil környezetben élünk. Például a zökkenőmentes gazdasági folyamatok és a külföldi befektetések ösztönzése miatt. Európa azt üzeni nekünk: együtt gyorsabban és nagyobb nehézségek nélkül csatlakozhatunk az integrációs folyamatokhoz."

Jugoszlávia két tagköztársasága - Szerbia és Crna Gora - között több éve tart a feszültség: a podgoricai és a belgrádi vezetés több alkalommal tárgyalt már a szövetségi állam jövőjéről, ám az álláspontok nem közeledtek. A szövetségi kormány egységes Jugoszláviában gondolkodik, míg a montenegrói vezetés két önálló, független ország államszövetsége mellett kardoskodik.

Podgorica elvileg népszavazást ír majd ki a függetlenségről, ám az időpont még ismeretlen. A halasztás oka Crna Gora megosztottsága: a lakosság többsége függetlenségpárti ugyan, de az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséggel nem rendelkezik a podgoricai vezetés.