Több pénzt kér a NATO főtitkára

Több pénzt és nagyobb mozgásteret követel a tagállamoktól a NATO főtitkára a The Wall Street Journal Europe szerint. Ellenkező esetben George Robertson kész lemondani posztjáról. A lap szerint a szervezet szerepválsággal küzd.

A lap szerint a NATO - a világ legsikeresebb katonai szövetsége - a hidegháború elmúlta óta folyamatos szerepválsággal küszködik, s különösen nehezen találja helyét a szeptember 11-i, példátlan terrortámadás óta.

Jelenleg folyik a szövetség idei költségvetésének kialakítása. A lap szerint Robertson a tíz év óta reálértékben nem növekedett, évi 167 millió eurós költségvetés emelését kérte, továbbá nagyobb cselekvési szabadságot, hogy eredményesebben tudjon dolgozni az új feladatokra való átállás érdekében.

Csalódnia kellett: bár az Egyesült Államok és Kanada hajlandó tíz százalékot meghaladó emelésre is, a szövetség második legnagyobb teherviselője, Anglia - korábban Robertson volt a védelmi minisztere - kétszázalékos emelésnél többet nem fogadott el.

A főtitkárnak még arra sincs önálló hatásköre, hogy például az utazási és ösztöndíj-keretből saját belátása szerint ne a szövetségesek tisztjeire költsön, hanem szövetségen kívüli országok tisztjeinek tanulmányútjaira és így NATO-kötődések erősítésére. A tagállamokhoz intézett bizalmas feljegyzésben Robertson felvetette, hogy a költségvetési korlátok miatt csökkenteni kényszerülhetnek a tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó, alig két éve létrehozott NATO-központ kereteit, vagy a kijevi tájékoztató irodát.

A mélyben ennél is nyugtalanítóbb folyamatok zajlanak. A hidegháború elmúlta óta lanyhult a NATO politikai támogatottsága, a tagállamok katonai kiadásai egyre alacsonyabbak. Hiába léptette életbe a szövetség az alapokmány híres kollektív önvédelmi pontját a szeptember 11-i támadás után, Washington a partvonalon kívül tartotta a szövetséget. Robertson nagy lendülettel dolgozik az Oroszországgal való szorosabb együttműködésen, a külügyminiszterek viszont visszafogták terveit. A főtitkár felajánlotta a NATO szállító kapacitásait az afganisztáni humanitárius segítségnyújtáshoz - az ENSZ nem kért belőle.

Egyelőre senki sem tudja igazán, mi lesz a NATO-ból, még az Egyesült Államok sem - foglalta össze a lap. Az egyetlen dolog, amiben a többség egyetért, hogy meg kell változnia, de ezt senki sem sürgeti.

A WSJE szerint az idei év kritikus lesz mind az új tagok meghívása, mind a hidegháborús maradványoktól való megszabadulás szempontjából. Robertson a svédországi Salenben tartott előadásán a minap kijelentette: "Európa katonailag ma is törpe", mert hadseregeit és felszerelését nem hajlandó a kor színvonalára emelni. A szövetségre a következő években is nagy szerep vár, mint a világ demokráciáinak nagy koalíciójára, de az oroszokkal való szorosabb kapcsolatok ellenére meg kell őriznie elsősorban katonai jellegét, mert csak így van létjogosultsága.

Korábban:

Hét kelet-európai állammal bővülhet a NATO