Egy perben tárgyalják a Milosevic elleni vádakat

A hágai Nemzetközi Törvényszék egyetlen per keretében tárgyalja a Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök elleni vádakat. A tárgyalás február 12-én kezdődik.

A tavaly június óta hágai őrizetben lévő Milosevic ellen három különálló vádiratot nyújtottak be, amelyek az 1998-99-es koszovói konfliktussal, Szerbia és Horvátország 1991-es háborújával, illetve az 1992-95-ös bosznia-hercegovinai háborúval kapcsolatos felelősségét vetik fel. Carla del Ponte, a törvényszék főügyésze még a múlt év végén kezdeményezte, hogy a három ügyet egyetlen per keretében tárgyalják. A beadványát első fokon tárgyaló bírói tanács a múlt hónapban elutasította a kérelmet, del Ponte azonban fellebbezett, és a fellebviteli tanács e héten hozott határozatában neki adott igazat.

A fellebbezés után már csak arról kellett dönteni, hogy egy vagy két per legyen. A Koszovó ügyében tartandó tárgyalás kezdetének időpontját már tavaly kitűzték - február 12-re -, és időközben arról is döntés született, hogy a második és a harmadik vádiratban szereplő ügyeket összevonják. Del Ponte érvelésének ezzel kapcsolatos elemeit már a kérelmét első fokon elutasító bírák sem vitatták. A főügyész azzal indokolta kezdeményezését, hogy a három ügy szorosan összefügg, mert mindegyiknek a hátterében ugyanaz a politikai vonulat, a "Nagy-Szerbia" megteremtésére irányuló törekvés húzódott meg. Emellett hasonlóak vagy azonosak voltak az alkalmazott módszerek, mindenekelőtt az etnikai tisztogatás gyakorlata is.

A törvényszék szabályzata értelmében van lehetőség különálló vádiratokon alapuló ügyek összevonására, ha ugyanarról a vádlottról, illetve a vádlott egymással összefüggésbe hozható cselekedeteiről van szó. A törvényszék francia elnöke, Claude Jorda vezette fellebviteli tanács e szabály alapján adott helyt del Ponte kérelmének. Figyelembe vették az ügyészségnek azt az érvelését is, hogy a perek különválasztása helyrehozhatatlan károkat okozhat a vád képviseletének, mert bizonyos tanúkat biztonsági okok miatt nem tudnának kétszer beidézni.

A Milosevic ellen Hágában emelt vádak valamennyi fontosabb délszláv konfliktusra kiterjednek. Az 1999 májusában aláírt első vádirat a koszovói konfliktusban a jugoszláv hadsereg által az albánok ellen elkövetett kegyetlenkedésekkel és etnikai tisztogatással kapcsolatos. A tavaly októberben benyújtott második vádiartban Milosevicet azzal vádolják, hogy a Szerbia és Horvátország közötti konfliktus idején bűnszövetkezetben emberiség elleni bűncselekményeket követett el, súlyosan megsértette a genfi konvenciókat, valamint a hadviselés szabályait és szokásait. Az 1992-95-ös boszniai háborúval kapcsolatos vádiratban a törvényszék által emelhető legsúlyosabb vádpont, a népirtás is szerepel.

Korábban:

Belgrád nem kezeskedik Milosevicért