A romákkal kapcsolatban azonban nem csak a rendőrséget marasztalta el a tanulmány, hanem az egész igaszságügyi rendszert. Azt állítják ugyanis, hogy a a legtöbb roma átlagosan hosszabb időt tölt előzetes letartóztatásban, mint a nem romák. Sok emberi jogi szervezet szerint a romákra Magyarországon nem is vonatkozik a gyakorlatban a jogegyenlőség elve.
Ráadásul a hatóságok néhány településről megpróbáltak kitelepíteni romákat. Erre legtöbbször - a jelentés szerint - mondvacsinált okok miatt került sor: például azért, mert nem fizettek rezsit. A kilakoltatott roma családokat szükséglakásokba költöztetik, így gettókat hoznak létre, ahol szinte csak cigányok laknak. Az országjelentés ismerteti a zámolyi romák esetét is, akik poltikai menedékjogot kértek Franciaországtól, mert úgy érezték, hogy Magyarországon megfélemlítik őket. A tanulmány szerint a hatóságok diszkriminatív fellépése mellett több bűncselekmény során is egyértelműen etnikai hovatartozása miatt támadtak meg embereket Magyarországon az utóbbi években.
Az országjelentés a nők helyzetét is kifogásolja. Példaként említik, hogy rendkívül alacsony a politikusok között a nők aránya, de megemlítik azt is, hogy az ország nem tud hatékonyan fellépni a családon belüli erőszak ellen. A jelentésírók szerint a nők 20 százalékát érte már valamilyen támadás vagy zaklatás otthon. Az ügyek nagy része azonban nem kerül nyilvánosságra.
A kormányt a csonka médiakuratóriumok miatt bírálja a tanulmány. Megjegyzik azt is, hogy a politikai életben és a sajtóban is egyértelműen jelen van az antiszemitizmus. Úgy vélik, hogy bár a kormány a szólás- és sajtószabadságot alapvetően tiszteletben tartja, mégis megpróbált nyomást gyakorolni a közszolgálati rádióra és tévére. Emellett olvasható az is, hogy a kisebbségek nem kapnak képviseletet a parlamentben. Pozitívumként értékelték viszont az ombudsmani rendszer kiépítését, amely a kisebbségek képviseletét és védelmét is ellátja.
Ajánlat:
Az angol nyelvű országjelentés teljes szövege
Fórum: