Hajrulla Misini, aki Sphati fedőnéven korábban az UCK szóvivője volt, azt mondta, hogy "az amnesztiatörvény elfogadása az egyik legbiztatóbb lépés az ohridi békemegállapodás óta". A tavaly augusztusban Ohridban aláírt szláv-albán egyezmény egyik legtöbbet vitatott rendelkezése az volt, hogy amnesztiát szavatolt a lázadó albánoknak. A macedón pártok és polgárok egy része ellenezte, hogy büntetlenül megússzák a felkelők.
Misini szerint "az ohridi megállapodás véget vetett a háborúnak, a közkegyelemről szóló törvény egy stabil Macedónia megteremtése felé egyengeti az utat". Misini szerint az albánok nem készülnek új offenzívára. "Mindannyian, akik tavaly leadtuk fegyvereinket, a béke mellett vagyunk és maradunk" - mondta Misini. Szerinte a politikai fejlődés új szakasza kezdődik Macedóniában és megszűnik az albán kisebbség hátrányos megkülönböztetése.
A szkopjei Szobránye nagy többséggel szavazta meg az amnesztiatörvényt, így teljesült a tavaly augusztusban kötött ohridi békemegállapodás egyik fontos pontja.
A NATO marad és figyel
Korábban George Robertson, a NATO főtitkára is üdvözölte az amnesztiatörvény megszavazását. Robertson szerint a pártok tántoríthatatlanul kitartanak az ország békéje és stabilitása mellett. Macedónia jövője a törvényes rend megőrzésén és a türelmen múlik, mondta Robertson, aki szerint a NATO támogatja a macedón kormány erőfeszítéseit, és a tartós béke megvédését.
Borisz Trajkovszki macedón elnök szerdán a NATO brüsszeli székhelyén újabb hosszas megbeszélést tartott Robertsonnal. A NATO nemrég hosszabbította meg újabb három hónappal az Amber Fox hadműveletet, amelyben mintegy ezer fős nemzetközi katonai egység védelmezi az Európai Unió megfigyelőit.
Korábban:
Macedónia: elfogadták az amnesztiatörvényt
Macedónia maradásra kéri a NATO-egységeket