Elégedetlenek a radikális csoportok a BT-határozatával

Izrael kimérten reagált az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatára, amely a palesztin állam létrehozásának szükségességét mondja ki. A Palesztin Hatóság üdvözölte a dokumentumot, a radikális szervezetek azonban elégedetlenek. Az Iszlám Dzsihád szerint a határozat nem szólít fel az izraeli agresszió leállítására, a Hamasz pedig az 1948-as határozathoz képest visszalépésnek minősítette a dokumentumot.

2000 októbere óta ez az első közel-keleti témájú dokumentum. A határozatot azután fogadták el, hogy kedden 37 halálos áldozata volt az izraeli-palesztin összecsapásoknak: ez volt a 2000. szeptembere óta tartó ellenségeskedés egyik legvéresebb napja. A 18 hónap alatt az áldozatok száma meghaladja az 1500-at.

Palesztin öröm és bírálat

Ariel Mekel kormányszóvivő szerint Izrael bízik az Egyesült Államokban, bár a határozat elfogadása előtt Washington nem konzultáltak. Több izraeli politikus szerint a határozat nem tartalmaz újdonságot, hiszen az izraeliek többsége is támogatja a palesztin állam létrehozását - amennyiben az a terrorizmus végét jelenti. Ariel Saron kormányfő sem zárja ki ezt a lehetőséget bizonyos feltételek teljesülése esetén.

Simon Peresz izraeli külügyminiszter üdvözölte ugyan a BT-határozatot, ám a legcsekélyebb utalást sem tett annak legfontosabb pontjára. "Izrael kedvezően fogadja az Egyesült Államok törekvéseit, hogy a Biztonsági Tanács határozatába foglalják bele a felszólítást az erőszakra való felbujtás és az erőszak azonnali leállítására" - áll Peresz közleményében. A külügyminiszter szerint Izrael minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Anthony Zinni amerikai különmegbízott látogatása sikeres legyen.

Az egyik - névtelenséget kérő - izraeli vezető élesen bírálta és Arafatnak adott ajándéknak nevezte a határozatot, amelynek szerinte van egy "képmutató oldala" is, mivel "egy szintre helyezi a palesztin terroristákat a jogos önvédelmi akciót folytató izraeli hadsereggel".

Nabíl Abu Rudeina, Jasszer Arafat palesztin elnök tanácsadója a Palesztin Hatóság nevében üdvözölte a határozatot, amely "első ízben tanúskodik arról, hogy a Biztonsági Tanács egyöntetű álláspontot képvisel a palesztin állam létrehozása ügyében".

Szaeb Erakat palesztin főtárgyaló a jó irányba tett lépésnek minősítette a palesztin diplomáciai sikerként elkönyvelt BT-határozatot, Ahmed Abd ar-Rahman, a palesztin kormány főtitkára pedig úgy vélte, hogy a dokumentum "az izraeli hadigépezettel szembeszálló" palesztin nép erős nemzetközi támogatását tükrözi.

Palesztin ellenzéki mozgalmak azonban bírálták a BT-határozatot. Az Iszlám Dzsihád egyik gázai vezetője szerint nem elégséges az előrelépés mértéke, mivel szó sem esik benne a palesztinok mészárlásáról, és nem szólít fel az izraeli agresszió azonnali leállítására. A Hamasz visszalépésnek minősítette azt az 1948-as határozathoz képest, mivel a területek megosztásában a palesztinokat most jóval kevesebbel kecsegtetik.

Bizonytalanság a terrorhullám miatt

Az amerikai AP hírügynökség szerint a palesztinok megtalálták Izrael gyenge pontját. Az egyre több izraeli polgári áldozat miatt Ariel Saron kormányfőn nagy a nyomás, hogy szánja el magát döntő lépésre a palesztin kérdésben.

Az AP emlékeztet, hogy Izrael ugyancsak a súlyos veszteségek miatt vonta ki haderejét két évvel ezelőtt Dél-Libanonból, és a palesztin fegyveres csoportok - például az utóbbi időben több merényletet elkövető Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai - elismerik, hogy a libanoni tapasztalat ihlette őket az intifádában, az öngyilkos akciókban. Joram Svájcer terrorizmusszakértő szerint az izraeli katonák elleni merényletek azért is hozzájárultak a dél-libanoni kivonuláshoz, mivel az élet megóvása a legfőbb zsidó vallási érték, függetlenül attól, hogy katonákról vagy civilekről van-e szó. A palesztin akciók pedig bizonytalanságot teremtettek.

Az izraeli békemozgalom - amelyet a béketárgyalások 2001-es félbeszakadása megbénított - most a palesztin területekről való egyoldalú kivonulást szorgalmazza, és nő azoknak az izraeli tartalékosoknak a száma is, akik nem hajlandók katonai szolgálatot teljesíteni Ciszjordániában és a Gázai övezetben.

Szíria tartózkodott

A határozatról az utolsó pillanatig folytak a viták. A BT-tagállamok igyekeztek rávenni Szíria képviselőjét, hogy ne tartózkodjon a szavazásnál, mert "ez azzal a kockázattal jár, hogy csökken egy ilyen fontos dokumentum politikai jelentősége." Mihail Vébe szíriai nagykövet azzal magyarázta tartózkodását, hogy a "határozat gyenge, nem tesz említést az izraeli megszállásról, és ugyanarra a szintre helyezi a hóhért áldozataival".

John Negroponte amerikai nagykövet szerint a palesztin állam említése nem jelent változást a washingtoni politikában, és emlékeztetett, hogy már George W. Bush elnök is beszélt róla.

Jehuda Lankri, Izrael képviselője kiegyensúlyozottnak nevezte a határozatot, amely a zsidó állam számára a BT-ben "újdonságnak, ritka és figyelemre méltó eseménynek számít". Nasszer al-Kidva palesztin ENSZ-képviselő jelentősnek nevezte, hogy az USA terjesztette elő.

Korábban:

Palesztin államról hozott határozatot az ENSZ