"Benes személye jelenleg durva külföldi támadások célpontja, amelyek övön aluli ütésekkel az önálló csehszlovák, illetve a cseh államiságot kívánják megkérdőjelezni. A volt politikus kitüntetése méltó válasz lenne a bírálatokra" - jelentette ki Zahradil. Az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) alelnöke személyes javaslatát a héten adta át a parlament illetékes bizottságának. Hasonló javaslatot tett az antifasiszta harcosokat tömörítő szövetség is. Csehországban az állami kitüntetések adományozása a köztársasági elnök jogköre.
Václav Havel az utóbbi hetekben a Benes-dekrétumokról folytatott nemzetközi vitához nem szólt hozzá. A cseh államfő korábban egyébként már élesen bírálta a csehszlovákiai szudétanémetek II. világháború utáni kollektív megbélyegzését és kitelepítését, amely a sokat vitatott Benes-dekrétumok alapján történt.
A parlamenti bizottság áprilisban tárgyal a kitüntetésekről, majd javaslatot terjeszt az államfő elé. A kitüntetéseket október 28-án, Csehszlovákia megalakulásának évfordulóján adják át ünnepélyesen a Hradzsinban. A többi párt képviselői újságíróknak nyilatkozva inkább megértéssel, mint elutasítással fogadták a javaslatot. "Nem kizárt, hogy Benes kitüntetéséről komoly vita alakulhat ki a bizottságban" - véli a testület kereszténydemokrata néppárti (KDU-CSL) elnöke Jan Kasal. Megjegyezte: "Nem szeretnék Havel bőrében lenni, amikor döntenie kell majd." A szociáldemokraták és a kommunisták is úgy vélték, hogy a javaslat "tárgyalásra méltó".
***
Edvard Benes (1884-1948) Csehszlovákia egyik alapítója volt 1918-ban. 1918-tól 1935-ig külügyminiszter, majd 1935 és 1938 között államfő. A müncheni egyezmény után lemond tisztségéről, s londoni emigrációban a külföldi csehszlovák kormány feje, akit a nagyhatalmak is elismernek. A háború után 1948-ig ismét államfő, de a kommunista hatalomátvétel után rövidesen visszavonulásra kényszerítik, majd nemsokára betegen meghal.
Korábban: