A szerbiai népszámlálást Koszovóra nem terjesztik ki arra hivatkozva, hogy nincsenek meg a feltételek az összeíráshoz. Montenegróban is csak jövőre tartják meg a népszámlálást, mivel májusban helyhatósági választások lesznek. A lakosság összeírása május 15-ig tart, 40 ezer népszámláló veszi fel az adatokat, négyezer járási és 270 köztársasági felügyelő ellenőrzi az összeírás szabályosságát.
A népszámlálás során összeírják a jugoszláv állampolgárokat, valamint azokat a külföldi állampolgárokat és állampolgárság nélküli személyeket, akik az ország területén állandó lakóhellyel rendelkeznek, függetlenül attól, hogy a népszámlálás idején belföldön vagy külföldön tartózkodnak. A népszámlálás kiterjed továbbá mindazokra a személyekre, akik nem rendelkeznek állandó jugoszláviai lakóhellyel, de az összeírás pillanatában legalább egy éve az ország területén tartózkodnak, illetve a menekültekre is vonatkozik az összeírás. Az összeírás során számba veszik a háztartásokat, a lakásokat, a mezőgazdasági gépeket, a mezőgazdasági területeket és az állatállományt.
Jugoszlávia alkotmánya szerint a nemzeti hovatartozás, valamint a vallásra vonatkozó kérdés megválaszolása nem kötelező, de az alaptörvény szavatolja a nemzeti és felekezeti hovatartozás kinyilvánításának lehetőségét.
A kisebbségek tekintetében különös fontossággal bír a népszámlálás. A vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács délvidéki civil szervezetekkel és történelmi egyházakkal összefogva kampányt indított, arra szólítva fel a vajdasági magyarságot, hogy nyíltan és bátran vállalja nemzeti és vallási hovatartozását. A legutóbbi, 1991-es népszámláláskor 339 ezer magyar nemzetiségű jugoszláv állampolgárt vettek számba, becslések szerint számuk azóta 70 ezerrel fogyott.
Korábban:
Megegyezés Jugoszlávia megszűnéséről
Nem hiányzik a könyvtárából?