Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pénteken úgy határozott, hogy tényfeltáró csoportot küld az izraeli erők által három héttel ezelőtt lerohant és romhalmazzá változtatott dzseníni palesztin menekülttáborba, az ott történtek megállapítása érdekében.
A testület mind a 15 tagja a határozat mellett szavazott. A nemzetközi jelenlétet eddig ellenző Izrael külügyminisztere, Simon Peresz telefonált Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak, és közölte, hogy Izrael elfogadja az ENSZ-csoport helyszínre küldését, és kész együttműködni a csoporttal. Ennek nyomán a BT-ben vétójoggal rendelkező az Egyesült Államok is feladta ellenkezését, és csatlakozott a ténymegállapító küldetést elhatározó közös akaratnyilvánításhoz.
A Jordán folyótól nyugatra fekvő palesztin településekre behatolt izraeli csapatok Dzsenínben vívták a legsúlyosabb harcokat a palesztinokkal.
A BT-határozat hangot ad a világszervezet aggodalmának a palesztin polgári személyek siralmas emberi jogi helyzete, és a számos halálesetről, valamint rombolásról érkezett dzseníni hírek miatt. A dokumentum sürgeti a nemzetközi (ENSZ-, illetve vöröskeresztes) segélyszervezetek működési korlátainak feloldását.
"Nincs semmi rejtegetni valónk. Nem volt mészárlás Dzsenínben. Kemény csata volt az izraeli csapatok és a palesztin terroristák között" - mondta Izrael ENSZ-képviselője, hozzátéve, hogy "az izraeli halottak is humanitárius problémát jelentenek, nem csak a palesztinok". Annan közlése szerint az izraeli fél 48 dzseníni palesztin halálesetről beszél.
A BT-határozat szövegéből kimaradt mind a "mészárlás", mind a "kivizsgálás" kifejezés, és végül a "tényfeltáró küldetés" megfogalmazás mellett döntöttek, ami Izrael számára is elfogadható volt.
Korábban:
Washington ellenez egy dzseníni vizsgálóbizottságot
Száznál több áldozat Dzsenínben
Nem hiányzik a könyvtárából?