A The Times birtokába jutott levél szerint a védelmi tárca vezetőjét aggódik, hogy Spanyolországgal közös használatba kerülhetnének a gibraltári területen lévő brit haditengerészeti és légitámaszpontok. Hoon szerint a közös fennhatóság ellentétben áll az önrendelkezés alapelvével, mondván: minden jel arra mutat, hogy a területet 30 ezer lakosa Nagy-Britannia állampolgára kíván maradni.
Straw múlt heti tüntetésekkel kísért gibraltári látogatásán is megerősítette, a terület lakossága mondhatja ki a végszót népszavazás keretében.
A Gibraltár jövőjéről szóló, tavaly ősszel felújított brit-spanyol párbeszéd keretében Straw a jövő héten fogadja Londonban spanyol kollégáját. A tárgyalások részleteiről a felek nem nyilatkoztak érdemben. A brit külügyi tárca a közelmúltban többször cáfolta azokat a spanyol lapjelentéseket, hogy London hajlandó elfogadni a Madrid által szorgalmazott, meghatározatlan időre szóló közös brit-spanyol szuverenitás tervét.
Gibraltár majd 300 éve Nagy-Britanniához tartozik. A terület az 1713-as utrechti szerződés értelmében Spanyolországhoz kerülne, ha London lemondana fennhatóságáról. Gibraltár 1969-ben elfogadott alkotmánya azonban kimondja, hogy helyi lakosság népszavazáson dönthet a terület hovatartozásának a megváltozatásáról.
Az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger kapujaként Gibraltár stratégiai fontosságú a brit és az amerikai fegyveres erők számára, a brit haditengerészeti támaszpont a térség egyik legnagyobb tengeri dokkja, és egyben a legnagyobb munkaadó a koronagyarmat lakossága számára. A brit munkáspárti kormány eltökélt arra, hogy rendezze a kérdést a NATO- és EU-szövetséges Spanyolországgal. Ehhez az egyik járható út a közös szuverenitás megteremtése lenne, amelyből azonban Gibraltár lakossága nem kér.
Korábban:
Ellenzik a spanyol fennhatóságot a Gibraltáriak [2002. március 18.]
Tömegtüntetés volt Spanyolországban egy brit atom-tengeralattjáró ellen [2001. január 21.]
Gibraltár el kíván szakadni Nagy-Britanniától [1999. november 2.]