Szerdán parlamenti választásokat tartanak Hollandiában

Május 15-én a parlamenti választásokon  teret veszthetnek a politikai főáramhoz tartozó hagyományos pártok, és előléphet egy semmilyen tekintetben nem hagyományos párt, a Pim Fortuyn Listája (PFL).

A márciusban tartott helyhatósági választásokon országszerte visszaszorultak a kormányzó koalíció pártjai, és látványosan előretörtek a múlt héten meggyilkolt jobboldali politikus, Pim Fortuyn nevével fémjelzett populista erők.

Noha Hollandiában a helyi választások eredményeiből általában nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az országos szintű politikai küzdelmek kimenetelére nézve, a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint ezúttal jó esélyek vannak a politikai erőviszonyok alapos átrendeződésére.

A 150 képviselőházi mandátumért versengő legfontosabb pártok:

MUNKAPÁRT (PvdA) - A jelenleg legtöbb mandátummal rendelkező, hagyományosan mérsékelt és pragmatikus irányvonalat képviselő szociáldemokrata párt. Korábbi vezetője, Wim Kok - a jelenlegi miniszterelnök - irányítása alatt a 80-as évek közepétől fokozatosan a centrum felé húzódott, politikájában a szociális kérdések helyett mindinkább a gazdasági hatékonyságra helyezve a hangsúlyt. Ellentétben azzal, amit a neve sugall, nincs hivatalos kapcsolata a szakszervezetekkel. Az 1998-as választásokon 30 százalékos eredménnyel vált a legerősebb párttá, és 45 képviselői helyet szerzett. A múlt héten meggyilkolt jobboldali politikus, Pim Fortuyn ellen elkövetett merénylet előtti felmérések 30-35 képviselői helyet jósoltak neki, a NIPO intézet hétfőn közzétett legutóbbi előrejelzése szerint azonban mandátumainak száma 25-re zuhanhat, és ezzel a választások nagy vesztesévé válhat.

NÉPPÁRT A SZABADSÁGÉRT ÉS A DEMOKRÁCIÁÉRT (VVD) - A felső középosztály és az értelmiség liberális-konzervatív rétegeire támaszkodó, klasszikus liberális elveket képviselő jobbközép párt. Programjában az egyéni vállalkozás szabadságát, az egyén gazdasági, társadalmi, politikai autonómiáját hangsúlyozza. Középosztálybeli szavazóbázisát az állami - különösen a jóléti - kiadások kordában tartása, a bevándorlás és a közbiztonság ügyében elfoglalt szigorú álláspontjának köszönhetően tudta szélesíteni. Figyelemre méltó vonása, hogy a politikai főáramhoz tartozó holland pártok közül az egyetlen, amelynek fenntartásai vannak az európai integrációval kapcsolatban. Vezetője, Hans Dijkstal nemrég úgy nyilatkozott, hogy a következő holland kormánynak meg kellene vétóznia az EU kibővítését, mert szerinte ez jelenti a legnagyobb fenyegetést Európa pénzügyi hatalmára nézve. A legutóbbi választásokon 25 százalékos szavazati aránnyal 38 mandátumhoz jutott, most a NIPO-felmérés szerint ennél jóval gyengébb eredményre számíthat, és a Munkapárt szintjére eshet vissza.

DEMOKRATÁK 66 (D66) - A kormányzó koalíció harmadik tagja, a balközép D66 a legnagyobb kis párt a holland parlamentben. Megalapítása, 1966 óta meglehetősen hullámzó szerencsével szerepelt a választásokon, jelenlegi 14 fős parlamenti ereje eddigi eredményeinek az átlagát tükrözi. Politikai arculatát tekintve körülbelül egyenlő távolságra helyezkedik el a Munkapárttól és a kereszténydemokratáktól. Tömegtámogatásra nem építhet, szavazóbázisa zömmel a fiatal városi értelmiségből áll.

KERESZTÉNYDEMOKRATA TÖMÖRÜLÉS (CDA) - A politikai főáramhoz tartozó katolikus és protestáns pártok szövetségeként 1977-ben létrejött mérsékelten konzervatív centrumpárt. Hollandia II. világháború utáni történetének legnagyobb részében a kereszténydemokraták számítottak a legjelentősebb politikai erőnek. Az 1994-es választásokon azonban a CDA súlyos vereséget szenvedett, támogatóinak egyharmadát elvesztette, és azóta ellenzékben van. Az utóbbi években bizonyos társadalompolitikai kérdésekben elfoglalt liberálisabb álláspontjával tudta bővíteni bázisát. A politikai spektrumon önmagát a liberálisok "individualizmusa" és a szociáldemokraták "etatizmusa" között helyezi el. A legutóbbi választásokon 20 százalékos szavazati aránnyal 29 képviselői helyhez jutott. Most jó esélye van arra, hogy megőrizze ezt a pozícióját, sőt a NIPO előrejelzése szerint egy kicsit még javíthat is rajta, és akkor a parlament legerősebb pártjává léphet elő.

PIM FORTUYN LISTÁJA (PFL) - A szerdai választások legnagyobb kérdőjele a múlt héten meggyilkolt populista politikus alig három hónapja létrehozott saját pártja. Szigorúan véve nem is igazán tekinthető pártnak, hiszen nincsenek kiépített szervezetei, apparátusa és káderei, és tagjai közül alig akad olyan, aki említésre méltó politikai tapasztalatokkal rendelkezik. Van viszont 20 százalékosra becsült támogatottsága, ami egy néhány hónapja létező párt esetében szinte hihetetlen arány. Hagyományos értelemben vett programja sincs, platformjának legmarkánsabb eleme a Fortuyn által képviselt bevándorlás-ellenesség ("Hollandia megtelt"), valamint az establishment bevett hatalomgyakorlási módszereinek a bírálata. Politikai sorsának alakulása szinte teljesen nyitott. Egyes vélemények szerint személyhez kötődő párt lévén, vezetőjének meggyilkolása után hosszabb távon nem sok esélye van a fennmaradásra. Mások úgy vélik, hogy éppen ellenkezőleg, a merénylet csak még inkább megszilárdította támogató bázisát, olyannyira, hogy akár az első számú politikai erővé is válhat az új parlamentben. A NIPO hétfői adatai szerint a szavazatok 18,5 százalékát kaphatja, amivel 28 mandátumot szerezhet és a második legerősebb párt lehet.

Korábban:

Agyonlőtték a holland jobboldal egyik vezetőjét

A holland jobboldalról

Európa-szerte nyomul a jobboldal