Választások Hollandiában - nőtt Fortuyn pártjának támogattottsága

Szerdán reggel fél nyolckor kinyitottak a szavazóhelyiségek Hollandiában, ahol 12 millió választópolgár járul az urnákhoz, hogy megválassza a parlament alsóházának 150 képviselőjét. Elemzők szerint nem zárható ki, hogy a meggyilkolt Pim Fortuyn pártja végez a második helyen, és a kereszténydemokratákkal alakítanak kormányt.

A Nipo előrejelzése szerint az Fortuyn pártja megelőzte a jelenlegi koalíció vezető erejét, a Munkapártot (PvdA): a megkérdezettek 18,5 százaléka mondta, hogy az LPF-re szavaz. Ezzel 28 mandátumot szerezne a 150 fős képviselőházban.

A Nipo szerint az LPF növelni tudta támogatottságát Fortuyn halála óta: május elsején 17 százalékon állt a párt. A merénylet után felfüggesztették a választási kampányt, ám az LPF számíthat a választók szimpátiájára.

Az LPF-et csak a 20,5 százalékos támogatottságú kereszténydemokraták (CDA) előzik meg, áll a Nipo - Fortuyn halála óta első - felmérésében. A Nova - korábban készült - közvélemény-kutatása szerint a pártnak 12,4 százalékos támogatottsága.

A felmérés 2100 fős mintán készült. Ez kevesebb, mint a korábbi 3000 fős minta: a merénylet után ideiglenesen a közvélemény-kutatásokat is felfüggesztették. A statisztikai hibahatár 1,8 százalék.

Koalíciós kényszer

Az előrejelzések szerint a választások nagy vesztese a PvdA lehet. Wim Kok miniszterelnök pártjának támogatottságát 16,5 százalékra becsülik. Ha a felmerés beigazolódna, a Munkapárt elveszíti 45 mandátumának közel felét. 1998-ban a PvdA 29 százalékot kapott.

A baloldal mélyrepülése részint annak is betudható, vélik elemzők, hogy a választók felelősnek tartják őket Fortuyn démonizálásában, és úgy vélik, ezáltal közvetve meggyilkolásában is szerepet játszottak.

Hollandiában szerdán tartanak parlamenti választásokat. A csaknem 12 millió szavazásra jogosult polgár a második kamarába választ képviselőket. Ennek nagyobb a politikai súlya, mint az elsőnek, a szenátusnak: csak a képviselőházban lehet törvényeket beterjeszteni, illetve módosítani a kormány javaslatait.

A választás egyfordulós. A mandátumokat a pártlistákra leadott szavazatok arányában osztják el, sem egyéni jelöltek, sem választókörzetek nincsenek, mint ahogyan a parlamentbe való bejutásnak sincs százalékos küszöbe. Ezért általában sok párt kerül be a törvényhozásba: a választási rendszer sajátosságai miatt úgyszólván elkerülhetetlen a koalíciós kormányzás - írja az MTI.

Hollandiában még soha egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget a parlamentben.

A holland politikai elemzők szerint amennyiben a felmérések a valós erőviszonyokat tükrözik, Fortuyn pártja valószínűleg bekerül az új kormányba - jelentette a BBC. Elképzelhető, hogy a Fortuyn pártja 4 vagy 5 miniszteri posztot kap a 12 fős kabinetben. Egyelőre, talány, vajon az alig három hónapos párt képes lesz e megfelelő embereket jelölni a posztokra.

Az LPF jelöltjei között ex-szépségkirálynő, sertéstenyésztő és tévébemondó is van - írta a CNN.

Gerrit Hagelstein, utrechti egyetemi tanár szerint az LPF sokan szavaznak majd, ám a párt mégsem kerül be a kormánykoalícióba. Hagelstein szerint ha ez mégis bekövetkezne, a koalíció - a véleménykülönbségek miatt - rövid időn belül széteshet.

Felemelkedés

Fortuyn (és pártja) nem halála után lett jelentősebb politikai tényező Hollandiában - bár kétségtelenül a merénylet növelte a párt támogatottságát. Fortuyn úgy tudott népszerű lenni a liberális és toleráns országban, hogy a bevándorlás korlátozásának szükségességét hirdette, elmaradottnak tartotta az iszlámot, a bűnüldözésben és megelőzésben a "nulla tolerancia" híve volt.

A jóléti Hollandiát megkísértette a populizmus. Az okok elsősorban gazdaságiak: az 1997-2000 közötti átlag 4 százalékos gazdasági növekedés tavaly 1,5 százalék alá esett, és előrejelzések szerint idén sem lesz magasabb. Nőtt a munkanélküliség, romlott az államháztartás egyensúlya, 5 százalék körüli szintre szökött az infláció, amely jelenleg a legmagasabb az EU-ban.

Magyarázható ez a kedvezőtlenebb világgazdasági környezettel, ám a visszaesésnek voltak belső okai is. Ugyanakkor a szakértők szerint ezek ciklikus természetűek: múlékonyak és megfelelő gazdaságpolitikával kezelhetők. Komolyabb szerkezeti gondjai Hollandiának - a foglalkoztatást leszámítva - nincsenek.

A hollandok szerint azonban romlott az életminőségük: a közutak zsúfoltak, a gyermekgondozási létesítményekben nagy a helyhiány, a jól finanszírozott egészségügyi ellátásban egyre hosszabb a várakozási idő, az oktatási intézményekben csökken a színvonal, és közbiztonságot is rosszabbnak érzékelik.

A társadalmi gondok sorában teljesen különálló kategória a bevándorlás és a menekültügy, elsősorban a méretek, az arányok és a tendenciák miatt. A 16 milliós Hollandiában, a világ egyik legnagyobb népsűrűségű országában ma már az összlakosságnak mintegy 10 - a nagyobb városokban 30-40 - százalékát teszik ki a bevándoroltak. Előrejelzések szerint 15-20 éven belül a négy legnagyobb város lakosságának a felét etnikai kisebbségek alkotják majd; a börtönök népességének több mint a felét már most is ők adják.

Ilyen közegben Fortuyn szövegei annak ellenére vonzóak lehettek, hogy Hollandiában is szembesülnek a gyorsan elöregedő lakosság problémájával. Ugyanakkor a "politikai illendőség" tiszteletben tartására megnehezítheti a bevándorlással és a kisebbségekkel kapcsolatos problémák gyakorlatias kezelését.

Fortuyn és mozgalma nem csak azért keltett megütközést, mert megtört néhány tabut, hanem mert érveire a mainstream nem talált meggyőző válaszokat.

Fortuyn a felszín alatti, hallgatólagos tartományokban bontotta meg a politikai közmegegyezést - pontosabban azt, amit az elit eddig annak vélt. Kiderült ugyanis, hogy a felfogásának akkora - ha nem nagyobb - támogatottsága van, mint a hagyományos pártoknak - írta elemzésében az MTI.

Eddigi erőviszonyok

A legutóbbi választásokat 1998 májusában tartották, de a most kormányzó koalícióban 1994 óta ugyanaz a három párt vesz részt: a baloldali Munkapárt (PvdA), a jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD), valamint a reformorientált balközép Demokraták 66 (D66). A koalíciónak jelenleg 97 képviselője van az alsóházban, ami holland mércével rendkívül stabil többségnek számít.

A jelentősebb pártok közül a mérsékelten konzervatív Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) korábban hosszú időn át minden koalíciós kormány megkerülhetetlen résztvevője volt. Az 1994-es választásokon azonban súlyos vereséget szenvedett, támogatóinak mintegy egyharmadát elvesztette, s azóta ellenzékben van.

A márciusi helyhatósági választásokon előretört a Pim Fortuyn nevével fémjelzett politikai erő: az Élhető Rotterdam (Leefbaar Rotterdam) a szavazatok több mint egyharmadával végzett az első helyen a kikötővárosban, megtörve a Munkapárt fél évszázados hegemóniáját.

Ajánlat:

Szerdán parlamenti választásokat tartanak Hollandiában - az esélyes pártok

Korábban:

Megtartják a választásokat Hollandiában

Agyonlőtték a holland jobboldal egyik vezetőjét

A holland jobboldalról

Európa-szerte nyomul a jobboldal