A meghosszabbított zárlat jobbára olyan pénzeket érint, amelyek a milosevici rezsim idején vándoroltak át törvénytelenül amerikai pénzintézetekbe. Belgrádi becslések szerint 100-200 millió dolláros összegről van szó. A belgrádi tömegtájékoztatás idézte Bush indoklását, amely szerint a szankciók érvényben maradnak, mert még nem rendeződött a koszovói válság, Belgrád nem hajtja végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es koszovói határozatát és a daytoni egyezményt, s nem működik együtt kellőképpen a hágai Nemzetközi Törvényszékkel.
Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter nem titkolta meglepetését Bush döntése miatt. Mint mondta, nem a dekrétum tartalma meglepő, hiszen a rendelet elsősorban Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök legközelebbi munkatársainak vagyonára vonatkozik, hanem inkább a stílusa, illetve a döntéshez fűzött magyarázat.
Svilanovic szerint Bush ugyanazzal a nyelvezettel él, amelyet Washington 1999-ben használt a milosevici rezsimmel szemben. "A rendelet távolról sincs összhangban azokkal a megbeszélésekkel, amelyeket a múlt héten folytattunk a washingtoni külügyminisztériumban, s amelyek következtében Colin Powell külügyminiszter meghozta döntését" - mondta Svilanovic a Tanjugnak.
A külügyminiszter arra utalt, hogy a múlt héten Zoran Djindjic szerb kormányfő társaságában Washingtonban járt, és Powell akkor feloldotta a Jugoszláviának szánt amerikai pénzügyi segélyek befagyasztásáról szóló korábbi döntését.
Korábban:
Az USA feloldotta a szerbiai gazdasági embargót
Amerika újra segíthet Jugoszláviának
Nem hiányzik a könyvtárából?