Megalakult a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság

Elkezdte munkáját a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság első négy alkalmazottja. Az USA bejelentette, hogy nem szavazza meg az SFOR boszniai missziójának meghosszabbítását, ha a békefenntartóit is perbe foghatnák Hágában.

Az első alkalmazottak munkába álltak, és ezzel megkezdte munkáját Hágában a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC). A 4 alkalmazott száma a következő hetekben nyolcra emelkedik, teljes létszámban csak a jövő év végén kezdhet hozzá feladatainak ellátásához.

A bíróság 18 bírájának és főügyészének posztját a jövő év elejéig töltik be, a testület valószínűleg 2003 végére fog készen állni arra, hogy elkezdje a nyomozati tevékenységet is.

Az ICC nemzetközi felhatalmazással kivizsgálhatja a népirtást, az emberiség elleni és háborús bűntetteket, és felelősségre vonja a bűnösöket, tekintet nélkül azok hivatali pozíciójára. Emberi jogi csoportok szerint az ICC létrehozása mérföldkőnek tekinthető a nemzetközi igazságszolgáltatásban azóta, hogy a II. világháború után Nürnbergben nemzetközi katonai bíróság ítélkezett a náci háborús bűnösök felett.

Az 1998-as római megállapodás szerint - amelyet Kína, Oroszország és az Egyesült Államok is bírált - az ICC olyan esetekben járhat el, amikor egy adott ország nem tudja vagy nem akarja felelősségre vonni a háborús és emberiség elleni bűnöket elkövető polgárait.

Az ICC csak a 2002. július 1-je után elkövetett bűnökkel foglalkozhat.

Az amerikai kormányzat szeretné elérni, hogy nemzetközi akciókban részt vevő katonáira ne terjedjen ki az ICC hatásköre.

George W. Bush amerikai elnök már májusban bejelentette, hogy országa nem iktatja törvénybe az ICC megalakításáról szóló szerződést, ha Washingtonnak ez a feltétele nem teljesül. Az Egyesült Államok már be is jelentette a világszervezet Biztonsági Tanácsában, hogy nem szavazza meg a boszniai nemzetközi békefenntartó erő (SFOR) megbízatásának újabb 6 hónappal történő meghosszabbítását, ha katonáit esetleg felelősségre vonhatja a nemzetközi bíróság.

A végső döntést szerdáig elhalasztották, a hétfőn Brüsszelben összeülő NATO nagyköveti tanácsa is erről tárgyal majd.

Jack Straw brit külügyminiszter nagyon komoly dolognak minősítette az amerikai elutasítást. Straw szerint London szoros kapcsolatait felhasználva megkísérli megváltoztatni az amerikai álláspontot. Straw szerint ez mindenekelőtt az Egyesült Államokkal folytatandó "nagyon részletes és aktív párbeszédet" jelent.

Az EU soros elnöki tisztét átvevő Dánia külügyminisztere sajnálkozott az amerikai álláspont miatt. Per Stig Moeller szerint "mély sajnálattal tölti el ez a drámai lépés, amely általában is fenyegeti az ENSZ békeműveleteit".

A dán külügyminiszter reméli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai meghallgatják az ENSZ főtitkárának felhívását, hogy a következő napokban találjanak megoldást ebben a kérdésben.