Előzőleg - mint az ANA görög hírügynökség jelentette - a török külügyminisztériumba bekérették az ankarai görög ügyvivőt, és tájékozatást kértek tőle Karatasra vonatkozólag. Hrisztos Protopapasz görög kormányszóvivő közlése szerint időről időre érkeznek Görögországba török állampolgárok, és kérésüknek megfelelően politikai menedékjogot biztosítanak számukra. Görögország azonban szigorúan tartja magát az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának feltételeihez.
A szóvivő tagadta, hogy a DHKP-C, amelyet legutóbb felvettek a terrorszervezetek EU-listájára, Görögországba akarja áttelepíteni európai főhadiszállását.
Törökországban élénk érdeklődéssel kísérik azokat a görög bejelentéseket, amelyek szerint az athéni hatóságok érzékeny csapást mértek a November 17. terrorszervezetre, és szerdáig letartóztatták a csoport tizenkét tagját. A Hürriyet című napilap azt a görög sajtóban napvilágot látott leleplezést tartja leginkább figyelemre méltónak, hogy a November 17. együttműködött a DHKP-C-vel és a Kurdisztáni Munkáspárttal, a PKK-val, sőt e három szervezet a görög titkosszolgálattal is. Korábban a November 17. meggyilkolt több török diplomatát is.
1989-től kezdve görög ügynökök a libanoni Bekaa-völgyben képeztek ki PKK-harcosokat, támogatást nyújtva ezzel az azóta halálra ítélt és a törökországi Imrali sziget várbörtönében tartott Abdullah Öcalan PKK-vezér terrorszervezetének. Miután 1994 márciusában meggyilkolták Teofilosz Jorgiadiszt, a Kurdisztáni Szolidaritási Bizottság vezetőjét, aki görög ügynök volt, görög részről a török titkosszolgálatot vádolták a bűncselekménnyel. Jorgiadisz helyére, a bizottság élére Lazarosz Mavrosz került. Amikor 1999 februárjában Kenyában elfogták Öcalant, aki egy ideig az ottani görög nagykövetségen bujkált, a terroristavezérnél Lazarosz Mavrosz nevére kiállított ciprusi görög útlevél volt.