Késik a jugoszláv-amerikai együttműködést

A jugoszláv külügyminiszter szerint lehetséges, hogy a szerbiai és a boszniai választási kampány hatására az Egyesült Államok feltételhez fogja kötni már a kétoldalú jugoszláv-amerikai kereskedelmi kapcsolatok helyreállítását is.

Svilanovic szerint már washingtoni tárgyalásai legelején felvetődött az a lehetőség, hogy az Egyesült Államok feltételhez köti az amerikai-jugoszláv kapcsolatok helyreállítását, azt, hogy újból biztosítsa Jugoszláviának a legkedvezőbb kereskedelmi elbánást. A külügyminiszter szerint a szenátusban egyes körök kezdeményezték, hogy törvény mondja ki: akkor áll helyre a kereskedelmi kapcsolat, ha Jugoszlávia megerősíti, hogy tiszteletben tartja Bosznia és Hercegovina területi egységét, illetve a daytoni egyezményt.

Svilanovic szerint az eddig elért eredmények alapján nem férhetne kétség ahhoz, hogy Jugoszlávia teljesíti az említett nemzetközi kötelezettségeket. A külügyminiszter szerint azonban "a szerbiai és boszniai választási kampány láthatóan olyan nyomot hagyott Washingtonban", hogy most már az anyagi segítségnyújtáson kívül a kereskedelmi kapcsolatok helyreállítását is feltételhez kötnék. Svilanovic ezt "elkeserítő" fejleménynek nevezte. Az Egyesült Államokat láthatóan hidegen hagyja az, hogy mi minden történt az elmúlt két évben a boszniai-jugoszláv kapcsolatok terén - mondta a külügyminiszter.

Svilanovic nem árulta el, hogy szerinte a választási kampány mely mozzanata nyomta rá a bélyegét Washington álláspontjára. Nem zárható ki azonban, hogy a külügyminiszter Vojislav Kostunica jugoszláv államfő minapi, nagy port kavart kijelentésére utalt, amelyet sokan úgy értelmeztek, hogy Szerbia ideiglenesen elszakított területként kezeli a boszniai Szerb Köztársaságot.

Az Egyesült Államok eddig csak a pénzügyi segítségnyújtást kötötte feltételekhez. Az idei, 120 millió dolláros segélyt Jugoszlávia csak azután kapta meg, hogy kézzelfoghatóan bizonyította együttműködését a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. A washingtoni feltételnek nem kis szerepe volt abban, hogy a szövetségi parlament több hónapos huzavona után elfogadta a Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésről szóló törvényt, majd heteken belül feladta magát Hágának néhány feltételezett háborús bűnös.