Élénk érdeklődés jellemzi a német parlamenti választásokat Bajorországban és Szászországban is. Ugyanakkor Berlinben délig a választásra jogosultak 30,5 százaléka adta le szavazatát, 4,7 százalékkal kevesebben, mint 1998-ban. Hasonló a helyzet Alsó-Szászországban és Hessenben, ami talán az esős idővel is magyarázható. Vasárnap 61,2 millió választó dönt 3542 egyéni jelölt és 24 párt jövőjéről. A német választáson a pártlistára leadott szavazat a döntő, ez határozza meg az 598 fős Szövetségi Gyűlés (Bundestag) összetételét.
18 és 19 óra között kezdik el közölni a televíziós állomások a már megszámolt szavazatok alapján készített előrejelzéseiket, amelyek többé-kevésbé pontosan már a végeredményt is előrevetítik. Ennek megjóslására e pillanatban senki nem vállalkozik Berlinben: a szövetségi köztársaság, illetve az egyesült Németország történetének legszorosabb választási eredményére számítanak, többféle lehetséges koalíciós változattal.
A legutolsó közvélemény-kutatási adatok szerint a szociáldemokrata párt (SPD) minimális előnyre tett szert a keresztény uniópártokkal (CDU-CSU) szemben, lehetséges koalíciós partnereik, a környezetvédő Szövetség 90/Zöldek, illetve a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) nagyjából egyforma erőt képvisel, tíz
százalék alatt. Az egykori keletnémet állampárt (NSZEP) utódszervezeteként is emlegetett Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) a Bundestagba való bekerülésért küzd.
A választók egy szavazólapon két voksot adhatnak le: az egyikkel választókerületük egyéni képviselőjelöltjei közül választanak, a másikkal pártra szavaznak. Ez utóbbi szavazatok határozzák meg a Bundestag összetételét. Várhatóan magas lesz a voksaikat levélben beküldők száma.
Az országos választáson kívül az északi Mecklenburg-Elő-Pomerániában 1,4 millió választásra jogosult polgár a tartományi parlament összetételéről is szavaz, Hessen tartományban pedig helyi érdekű kérdésekről is döntenek.