A választásra jogosult németek 79,1 százaléka járult az urnákhoz, kevesebben, mint négy évvel ezelőtt. A hétfő hajnalban közzétett előzetes hivatalos végeredmény szerint a jelenlegi SPD-Zöldek koalíció 306 mandátumot szerzett, tizeneggyel többet, mint az uniópártok (CDU-CSU) és a liberális FDP, a Szabad Demokrata Párt együttesen (295 mandátum). Az új összetételű Szövetségi Gyűlésben (Bundestag), a többletmandátumok birtokosaival kibővülve, 603 képviselő foglal majd helyet. Az abszolút többséget 302 képviselői hely jelenti, a szociáldemokraták és a környezetvédők ennél néggyel szereztek többet. (Többletmandátum keletkezik akkor, amikor több egyéni képviselőjelölt győz valamely párt színeiben, mint ahány mandátum járna az illető pártnak a listákra leadott szavazatok alapján.)
Kettejük sikerében döntő szerepet játszott a zöldek kitűnő szereplése. Az SPD a szavazatok 38,5 százalékát szerezte meg, ugyanúgy, mint a CDU-CSU, de a szociáldemokraták többletmandátumaiknak köszönhetően a Bundestag legerősebb frakcióját is a magukénak mondhatják, miután sokáig úgy látszott, hogy ezzel a CDU-CSU büszkélkedhet majd. Az SPD csaknem 9 ezer szavazattal többet gyűjtött, mint a CDU-CSU, a pártlisták versenyében is megelőzte orrhosszal riválisát.
Tetemesen javított négy évvel ezelőtti eredményén a CDU-CSU (3,4 százalék javulás), 2,4 százalékponttal kevesebbet szerzett az SPD. A zöldek 8,6 százalékukkal (1,9 százalék javulás) eddigi legjobb Bundestag-választási eredményüket könyvelhették el. Az FDP 1,2 százalékkal srófolta fel 1998-as eredményét, de mostani 7,4 százaléka, különösen a várakozások tükrében, csalódást keltő. Az egykori keletnémet állampárt (NSZEP) utódszervezetének is nevezett Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) 1,1 százalékot rontott, a 4 százalék nem volt elegendő, hogy pártként bejusson a Bundestagba. Két egyéni képviselője viszont jelen lesz a Szövetségi Gyűlésben.
Az SPD 251 mandátumot birtokol a 15. Bundestagban, az uniópártok 248-at, a zöldeknek 55 képviselőjük foglal majd helyet a padsorokban, az FDP részéről 47 képviselő.
Már az első kommentárok is figyelemre méltónak tartják, hogy az európai irányzatoktól eltérően Németországban a szélsőjobbra elenyésző mértékben szavaztak az emberek: a republikánusok a voksok 0,6 százalékát szerezték meg, ami 1,2 százalékos visszaesés az 1998-as eredményhez képest.
A bajorországi Keresztényszociális Uniónak (CSU) Edmund Stoiber személyében Franz Josef Strauss után másodszor sem sikerült kancellárt állítania Németország élére. Stoiber egyébként hétfőn hajnalban Münchenben nem nagy jövőt jósolt az SPD-Zöldek kormányzatnak.