Elnök- és képviselőválasztások kezdődtek szombaton Bosznia-Hercegovinában: közép-európai idő szerint reggel héttől este hét óráig 2,3 millió választópolgárnak lesz lehetősége arra, hogy leadja szavazatát s megválassza a háromtagú kollektív államelnökséget és a közös parlamentet. Megválasztják emellett a Bosnyák-Horvát Föderációban a parlamentet és a tíz kanton helyi törvényhozását, a Boszniai Szerb Köztársaság új elnökét, két elnökhelyettesét és parlamentjét is.
Bosznia-Hercegovinában a daytoni megállapodások óta most először kerül sor "saját erőből és szervezésben" választások megtartására, s a képviselők mandátuma immár nem két esztendőre szól - mint az 1996-os, 1998-as és 2000-es, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szervezte voksolásnál -, hanem négy évre. A boszniai voksolást egyébként most is csaknem félezer külföldi és közel hétezer helyi megfigyelő ellenőrzi. Az 1999-ben semleges övezetté nyilvánított Brckóban nem lesz szavazás.
A választások tétje megfigyelők szerint elsősorban az, hogy a köztársaságban a demokratikus erők erősödnek-e, s ez által lehetővé válik a közeledés az Európai Unióhoz, vagy a nacionalista erők győzelmével, a nemzeti pártok előretörésével elmarad a nyitás, marad a stagnálás. A voksoláson összesen 57 párt, valamint hét és fél ezer jelölt indul.
A csaknem negyedmillió emberéletet követelő háborút 1995-ben lezáró daytoni egyezmény értelmében a 3,8 millió lakosú Bosznia jelenleg két entitásból áll: a bosnyák(muzulmán)-horvát föderáció a köztársaság területének 51 százalékát kapta meg, míg a boszniai Szerb Köztársaságnak 49 százalék jutott. A háromtagú közös államelnökségben mindhárom entitás képviselve van (nyolc hónapos rotációval az élen, de a döntések konszenzussal születnek), miként a közös kormányban is. A parlament felsőházába (Népek Háza) a tagköztársaságok parlamentjeiből delegálják a 15 főt, a 42 tagú alsóházat közvetlenül választják, immár négy évre.
Legutóbb 2000. november 11-én tartottak általános választásokat Bosznia-Hercegovinában: a 42 fős alsóházba a Zlatko Lagumdzija vezette Szociáldemokrata Párt (SDP) 9, az Alija Izetbegovic irányította bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA) 8, az Ante Jelavic vezette Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) 5 képviselőt küldhetett. A parlamentben 13 párt jutott képviselethez.