Magyarország esetében a korrupciót továbbra is aggasztónak nevezi az országjelentés, amelyet szerdán hagy jóvá a bizottság. Mint fogalmazott, "mielőbb új döntésekre van szükség e probléma hatékonyabb kezelése érdekében". Emellett megállapítja a bizottság, hogy a roma kisebbség továbbra is hátrányos megkülönböztetésnek van kitéve Magyarországon.
Csehországról szólva a testület rámutat: változatlanul komoly aggodalomra ad okot a korrupció és a gazdasági bűnözés elleni harc. Ezen a téren Brüsszel szükségesnek tartja a nagyobb erőfeszítéseket és a személyi-technikai források bővítését. A bizottság felszólítja Prágát, hogy lásson neki a roma kisebbség hátrányos oktatási- és lakáshelyzetének javításához.
Lengyelország esetében is súlyponti téma a korrupció: "az ellene vívott harc eredményei egyelőre korlátozottak, ezért lényeges erőfeszítésekre van szükség konkrét eredmények érdekében" - mutat rá a jelentés. Egyben felszólítja Varsót, hogy gyorsítsa fel a független, jól tájékozott és motivált köztisztviselői gárda kiépítését.
Szlovákia esetében is a korrupció a fő kifogás, amely "továbbra is komoly aggodalomra ad okot". Szükségesnek tartják a jelentés szerzői a tisztviselőknek szóló "etikai kódex" kidolgozását, valamint a roma kisebbséggel szembeni megkülönböztetés felszámolását, életkörülményeik javítását célzó lépéseket.
Szlovéniának azt a feladatot szabja a bizottság, hogy javítsa határainak őrizetét, különösen azokét, amelyek hamarosan az Európai Unió külső határává válnak (azaz a Horvátországgal közös határszakaszét).
A balti államok közül Lettország és Litvánia esetében aggasztónak, illetve nyugtalanítónak nevezi a jelentés a korrupciót. Előbbit felszólítja az élelmezésügyi és állategészségügyi ellenőrzés fokozására, utóbbit pedig a bírák és az igazságügyi tisztviselők képzésének javítására. Észtországgal szemben a fő kifogás a közösségi előírások átvételének lassúsága, illetve az élelmiszerek minőségére vonatkozó uniós előírások figyelmen kívül hagyása.