Az október 19-i, írországi népszavazás előtt még rendkívül magas a bizonytalan szavazók aránya. Így az döntheti el a népszavazás kimenetelét - és így azt is, hogy a tíz tagjelölt ország, köztük Magyarország is - csatlakozhat-e 2004 elején az Európai Unióhoz, hogy őket a bővítés ellenzői vagy támogatói tudják-e maguk mögé állítani. Egyelőre azonban úgy tűnik, a megismételt referendumon többségben lesznek nizza szerződés támogatói. ( A nizzai szerződésben az EU intézményi átalakításáról állapodtak meg a tagországok 2000. decemberében. Ez az intézményi reform többek között a szervezet kibővítését teszi lehetővé.)
Egy, az utóbbi napokban készített és a hétfői The Irish Times ír napilapban közzétett közvélemény-kutatás szerint folyamatosan nő a nizzai szerződésre igent mondók száma : jelenleg az írek 41 százaléka voksolna a nizzai szerződés - és így közvetve a kelet-európai országok - belépése mellett (néhány héttel korábban csak 37 százalék szavazott volna igennel). A nemmel voksolók aránya 27 százalék, miközben a lakosság 24 százaléka bizonytalan. A bizonytalankodók egyharmada azonban a felmérés szerint egyáltalán nem érdeklődik a referendum iránt, ők nagy valószínűséggel nem mennek el szavazni. Jelenleg a mintegy 16 százaléknyi "aktív bizonytalant" próbálják maguk mellé állítani a különböző politikai erők.
A kormánypártok és több ellenzéki párt is a nizzai szerződés és az EU-bővítése mellett kapmányol. Három jelentősebb ellenzéki párt utasítja el a nizzai szerződést - bár mindegyik azt hangoztatja, hogy ezzel nem a kelet-európai országok csatlakozását akarják akadályozni. A zöldek, szocialisták és a Sinn Fein azzal érvelnek, hogy a tíz tagjelölt csatlakozásával kétszintű Európa jönne létre, az újonnan belépők alárendelt, másodlagos tagokká válnának. Emellett a kisebb, már EU-országok, így Írország is alárendelt szerepbe kényszerülne, a legnagyobb államok súlya növekedne, Németország és Franciaország vezető szerepe nőne. Az érvek között szerepel az is, hogy Írország függetlensége is veszélybe kerülhet a kibővítéssel. Ezt azzal magyarázzák, hogy a nagy, kibővített EU-ban jelentős méretű hadsereg és rendőrség is létrejönne a tervek szerint, központi irányítással - amibe az íreknek kevés belszólásuk lenne. Féltik attól is az ellenzékiek az országot, hogy a kelet-európaiak miatt nagyobb lesz a munkanélküliség. Emellett azzal is érvelnek, hogy az ország egyszer - tavalya júniusban - már népszavazással elutasította a bővítést, a nizzai szerződés szövege azóta nem változott, így nincs szükség újabb referendumra. Ugyanakkor midengyik párt azt állítja: nem ellenzik az unió keleti kibővítését, csak más formában, nem a jelenlegi tervek szerint tartják azt elfogadhatónak.
A kormány és a legtöbb politikai párt ( a hét parlamenti képviselettel rendelkező politikai erőből négy) a nizzai szerződés mellett kampányol. Szerintük Írország szégyene lenne, ha az EU-tagok közül egyedüliként nem ratifikálná a nizzai szerződést. A kormány a kampány során ellenérveket hoz fel a bővítést ellenzők érveivel szemben. E szerint sem az ország függetlensége, sem a munkahelyek nincsenek veszélyben. Írország hatalmas fejlődésen ment keresztül a Maastricht-i szerződés (ez az Európai Unió egyik legjelentősebb egyezménye, többek között a munkaerő szabad áramlását szabályozza) ratifikálása óta, 610 ezer új munkahelyet teremtettek azóta, és az EU-integrációval jelentősen felgyorsult a gazdasági növekedés is. A kormánypárti érvek szerint éppen a nizzai szerződés elutasításával kerülnének veszélybe a munkahelyek. A csatlakozó országok nagyvállalatainak írországi piacra lépésével 100 ezer munkahelyet teremtenének az országban. Ráadásul az ír export fele az uniós tagországokba irányul, így a bővítés után még több árut adhatnának el az unióban - érvelnek a nizzai szerződés mellett.
A vezető kormánypárt szerint a tagjelöltek jelentős erőfeszítéseket tettek a csatlakozás érdekében, a legtöbben így felkészültek, nagyobb fejlődésen mentek keresztül az utóbbi öt évben, mint sok uniós tagország harminc év alatt.
Korábban, tavaly júniusban az írek 54 százaléka elutasította a nizzai szerződést, de akkor mindössze a választók 34 százaléka ment el szavazni. Az október 19-i, újabb népszavazáson azonban ennél várhatóan sokkal magasabb lesz a részvételi arány.
A nizzai szerződés
Az Európai Unió 2000. decemberi, nizzai csúcsértekezletén született megállapodás az intézményi reformokról. E szerint fennmaradt a szavazategyenlőség a négy legnagyobb tagállam - Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország - között, mindegyik 29 szavazattal rendelkezik majd a miniszteri tanácsban. Magyarországnak 12 szavazata lenne a csatlakozás után. Az Európai Parlament létszámát a jelenlegi 626-ról 728-ra növelik majd. Az Európai Bizottságban minden tagállamnak - az újonnan csatlakozóknak is - egy-egy tagja lesz mindaddig, amíg a tagállamok száma el nem éri a 27-et.
Vitatott kérdés, hogy amennyiben az írek mégsem ratifikálják a nizza szerződést, az azt jelenti-e, hogy belátható időn belül nem bővíthető az EU. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke ugyanis az első ír népszavazás után néhány nappal azt mondta, szerinte az eredmények ellenére is bővíthető a szervezet. A jelenlegi tervek - tíz tagjelölt egyidejű felvétele - azonban biztosan meghiúsulnának, ha az írek többsége nemmel szavazna 19-én.