Visszaesett a részvétel az ír népszavazáson

A Magyarország számára sorsdöntő írországi népszavazáson helyi idő szerint délután 16 óra körül ismét erősödött a szavazók részvétele. A referendumon az EU bővítése szempontjából kulcsfontosságú nizzai szerződés jóváhagyása a tét. Az első népszavazáson - az Európai Unió 15 tagállama közül egyedüliként - elutasították az EU bővítését az írek. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Írországban a lakosok 42 százalék szavazna igennel a bővítésre.

Fotó: MTI

Az Európai Unió bővítésének szempontjából Magyarország számára sorsdöntő népszavazást tartanak Írországban. A mostani már a második referendum a nizzai szerződésről. A bővítéssel kapcsolatos első népszavazáson, 2001. júniusában a bővítés ellenzői 53,7 százalékos többségben utasították el a szerződést. Akkor mindössze a választók 34 százaléka ment el szavazni. Írország volt az egyetlen az EU 15 tagállama közül, amely nem ratifikálta a dokumentumot, így nemet mondott a bővítésre. Írország az unió egyedüli tagországa, ahol az alkotmány előírja, hogy a kormány által megkötött fontos nemzetközi egyezményeket népszavazás útján kell megerősíteni.

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint 42 százalék szavazna igennel, 29 százalék nemmel az unió kibővítését lehetővé tevő szerződésre. A bizonytalanok száma rendkívül magas, 19 százalék.

Írországban helyi idő szerint kilenc órakor nyitottak a szavazóhelyiségek, és este kilenc óráig lehet leadni a voksokat. A hárommillió szavazásra jogosult összesen hatezer helyen adhatja le szavazatát.

Délután 14 órára a délelőttihez képest némileg csökkent a szavazók részvétele az írországi népszavazáson, azonban 16 óra körül már ismét egyre többen járultak az urnákhoz - írja az unison.ie online hírújság. A kezdeti gyenge részvételt - volt olyan szavazókör, ahol csak 10 százalékos részvételt regisztráltak - szakértők többek közt azzal magyarázzák, hogy Írországban először szavaznak a polgárok szombati napon, a korábbi szavazások rendszerint hétköznap voltak.

Abban a hét választókerületben, ahol elektronikus rendszer segítségével voksolhatnak a polgárok, már éjfél körül lesz eredmény, az egész országra kiterjedő összesített eredmény azonban csak vasárnap estére várható.

A népszavazás előtti kampányban az ellenzék és külföldi aktivisták arról győzködték a bizonytalanokat, ha igennel szavaznak, a kibővített EU-ban elveszíthetik munkahelyüket, az ország pedig függetlenségét. A kormánypártok azt próbálták elmagyarázni, szerintük mindez miért nem igaz. A kormány és a legtöbb politikai párt (a hét parlamenti képviselettel rendelkező politikai erőből négy) a nizzai szerződés mellett van. Szerintük Írország szégyene lenne, ha az EU-tagok közül egyedüliként nem ratifikálná a nizzai szerződést.

Tagjelölt országok

A szombati írországi népszavazáson múlik a sorsa 10 tagjelölt országnak, akik 2004-ben csatlakozhatnak az unióhoz. Ezek az országok: Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia.

A nizzai szerződés

Az Európai Unió 2000. decemberi, nizzai csúcsértekezletén született megállapodás az intézményi reformokról. E szerint fennmaradt a szavazategyenlőség a négy legnagyobb tagállam - Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország - között, mindegyik 29 szavazattal rendelkezik majd a miniszteri tanácsban. Magyarországnak 12 szavazata lenne a csatlakozás után. Az Európai Parlament létszámát a jelenlegi 626-ról 728-ra növelik majd. Az Európai Bizottságban minden tagállamnak - az újonnan csatlakozóknak is - egy-egy tagja lesz mindaddig, amíg a tagállamok száma el nem éri a 27-et.

Vitatott kérdés, hogy amennyiben az írek mégsem ratifikálják a nizzai szerződést, az azt jelenti-e, hogy belátható időn belül nem bővíthető az EU. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke ugyanis az első ír népszavazás után néhány nappal azt mondta, szerinte az eredmények ellenére is bővíthető a szervezet. A jelenlegi tervek - tíz tagjelölt egyidejű felvétele - azonban biztosan meghiúsulnának, ha az írek többsége nemmel szavazna 19-én.