Írország: 63 százalék a nizzai szerződés mellett

Az ír miniszterelnök és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke vasárnap délután már kész tényként közölte, hogy az írek többsége szombaton igent mondott a nizzai szerződésre. A vasárnap délutáni adatok szerint ugyanis a választók 63 százaléka szavazott a nizzai szerződés mellett. Eddig az ország 42 választókörzetéből 38-ban számolták meg a népszavazáson leadott voksokat.

Bertie Ahern ír miniszterelnök és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke vasárnap kora délután már kész tényként közölte, hogy az írek többsége szombaton igent mondott a nizzai szerződésre. A szavazatszámlálás délutáni eredményei szerint 42 választókörzetéből vasárnap délutánig 38-ban megszámolták a szombati népszavazáson leadott voksokat, s ezek 63 százaléka igenli a nizzai szerződést.

Eközben reggel kilenckor megkezdték a voksok kézi összeszámlálását. Kiderült, hogy folyamatosan csökkent a különbség az igen és a nem szavazatok száma között, miután napközben beérkeztek a kézzel számolt adatok a kora hajnali, számítógéppel összesített eredmények mellé. Akkor még 66,5 százalékal veztett az igen. Vasárnap délután számadatokat még nem hoztak nyilvánosságra, de az Irish Independent ír napilap szerint nem lesz akkora a különbség az igen és a nem között, mint az első közlések után tűnt. Ennek ellenére nem valószínű, hogy megfordulna az eredmény és a többség elutasítaná a szerződést.

A részvételi arány az első adatok szerint valamivel magasabb volt, mint tavaly júniusban, a nizzai szerződéssel kapcsolatos első referendum alkalmával. Akkor az írek 34 százaléka ment el voksolni, és 54 százalékuk elutasította a szerződést. Most a részvétel 40 százalék feletti volt. Ennek azért lehet nagy jelentősége, mert a felmérések szerint minél magasabb a részvétel, annál valószínűbb, hogy az igenre voksolnak többen.

A Magyarország EU-csatalkozása szempontjából sorsdöntő referendum előtti legutolsó közvélemény-kutatás szerint az igenre szavaz a választók 42 százaléka, 29 százalékuk pedig ellene. A bizonytalanok aránya - annak ellenére, hogy a voksolást megelőző héten ugrásszerűen nőtt, néhány nappal a szavazás előtt kilenc százalékot visszaesett, így a felmérés szerint az írek 19 százaléka bizonytalan. Így is ők dönthetik el a népszavazás kimenetelét.

A népszavazás előtti kampányban az ellenzék és külföldi aktivisták arról győzködték a bizonytalanokat, ha igennel szavaznak, a kibővített EU-ban elveszíthetik munkahelyüket, az ország pedig függetlenségét. A kormánypártok azt próbálták elmagyarázni, szerintük mindez miért nem igaz. A kormány és a legtöbb politikai párt (a hét parlamenti képviselettel rendelkező politikai erőből négy) a nizzai szerződés mellett van. Szerintük Írország szégyene lenne, ha az EU-tagok közül egyedüliként nem ratifikálná a nizzai szerződést.

A szombati írországi népszavazáson múlik a sorsa 10 tagjelölt országnak, akik 2004-ben csatlakozhatnak az unióhoz. Ezek az országok: Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia.

Írországnak ugyanis népszavazáson kell elfogadnia a nizzai szerződést. Ez a dokumentum az unió tervezett intézményi reformjairól szól és közvetve ez teszi lehetővé a tagjelölt országok csatlakozását.

Az Európai Unió 2000. decemberi, nizzai csúcsértekezletén született megállapodás szerint fennmaradt a szavazategyenlőség a négy legnagyobb tagállam - Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország - között, mindegyik 29 szavazattal rendelkezik majd a miniszteri tanácsban. Magyarországnak 12 szavazata lenne a csatlakozás után. Az Európai Parlament létszámát a jelenlegi 626-ról 728-ra növelik majd. Az Európai Bizottságban minden tagállamnak - az újonnan csatlakozóknak is - egy-egy tagja lesz mindaddig, amíg a tagállamok száma el nem éri a 27-et.