Várhatóan előrehozott választásokat kell tartani Izraelben, miután a kormánykoalíció két legnagyobb pártja nem tudott megegyezni a jövő évi költségvetés egy tételében. A vita nemcsak a pénzről szól: alapvetően fontos politikai kérdés áll a háttérben. Ugyanis míg a jobboldali Likud a vitatott 147 millió dollárt a nyugati part telepeseire költené, addig a baloldali Munkapárt különböző szociális célokra fordítaná a pénzt. A palesztinok ellenségként kezelik a nyugati part telepeseit, mert attól tartanak, hogy terjeszkedésük a tervezett független Palesztina rovására történik. A jobboldali izraeliek azonban úgy tartják, hogy ezek a telepek Izrael biztonságának zálogai, mert 200.000 ott élő zsidó települései védelmi vonalat alkotnak a palesztinok lakta vidékek mentén. A Likud és személy szerint a pártelnök-miniszterelnök Ariel Sharon az ő támogatásukra szánja a pénzt, míg a palesztinokkal szemben engedékenyebb politikát folytató Munkapárt szerint a nyugdíjasokra, a gyermekeiket egyedül nevelőkre, a diákokra és az alacsony jövedelműek segítésére kellene fordítani a vitatott összeget.
Csütörtök délután úgy tűnt, sikerül megegyeznie a két pártnak. Született egy szóbeli, előzetes megegyezés, mely szerint a pénz felét a telepesek, másik felét pedig a szociálisan rászorultak kapják. Sharon miniszterelnök azonban nem fogadta el az alkut. Benjamin Ben-Eliezer munkapárti védelmi miniszter válaszul benyújtotta lemondását, és a párt elnökeként várhatóan a koalíció felmondását fogja kezdeményezni. Már a tárgyalás előtt jelezte Eliezer, hogy szerinte márciusban vagy áprilisban előrehozott választásokat kellene tartani.
Röviddel a Munkapárt kormányból való kilépése után a törvényhozás a munkapárti nem-szavazatok ellenére biztos többséggel (67 szavazattal 45 ellenében) megszavazta a 2003-a költségvetés első olvasatát, amely a szélsőségesen nacionalista képviselők szavazatainak köszönhető.
Ariel Saron izraeli miniszterelnök szerda este konzultációkat kezdett egy új kabinet kialakításáról, miután eddigi nemzeti egységkormányából távoztak a munkapárti miniszterek. Mint Reuven Rivlin távközlési miniszter a közszolgálati televízióban elmondta: Saron kormányon kíván maradni, és azt gondolja, hogy erre egyelőre minden lehetőség nyitva áll. Rivlin szerint az elmúlt órák tárgyalásai nyomán Saron máris 60 képviselő támogatására számíthat a 120 fős kneszetben.
Elemzők szerint Saronnak lehetősége van egy csekély többségű kormányt alakítani a szélsőségesen jobboldali pártok összesen hét képviselőjének segítségével. Ez azonban túlságosan nagy befolyáshoz juttatná az ultranacionalista pártokat és megbéníthatana minden békekezdeményezést.
Izraelben közvetlenül választják a miniszterelnököt, így került a kormány élére Ariel Sharon, a Likud párt vezetője. A legnagyobb frakcióval (25 hely 120-ból) viszont a Munkapárt rendelkezik az izraeli parlamentben, és ha kiválnak a koalícióból, nélkülük nem lesz a kormányoldalnak többsége többé - írja a CNN.