Kínában, mint az összes egypártrendszerű országban a párt vezetése szorosan összefügg az ország vezetésével. Várhatóan a Kínai Kommunista Párt vezetőinek nagy része kicserélődik a pénteken kezdődő kongresszuson, így a világ egyik legbefolyásosabb nagyhatalma sorsát döntheti el a tanácskozás. A Mao uralmával kialakult modern Kína vezetésében a negyedik generációváltás kezdődik a kongresszuson. Az elitcsere 2003-ban, a kormány mandátumának lejártával fejeződhet be.
A párt főtitkára jelenleg a 76 éves Csaing Cö-min, aki egyben az ország államelnöke is. Csiang várhatóan visszavonul a párt éléről, és a hadügyeket felügyelő bizottság elnökeként igyekszik majd megtartani politikai befolyását. A BBC szerint legesélyesebb jelölt az utódlásra Hu Csin-tao, akit a mostani kongresszus szervezésével is megbíztak. A kínai politikát ismerők azt várják, hogy tavasszal az államelnöki posztot is ő veheti át Csiangtól. Hu eredetileg vízügyi mérnök, a nyolcvanas évek közepén, Kína gazdasági nyitásakor szerzett először komoly politikai funkciót. Ekkor választották Kanszu tartománybeli kommunista ifjúsági szövetség elnökévé, majd a szervezet országos vezetője lett. Később különböző beosztásokban egyre magasabbra jutott a politikai ranglétrán: mielőtt a pártvezetés pekingi központjába került, a KKP tibeti elnöke volt. Hu eddig keveset szerepelt a nyilvánosság előtt, ezért nehéz eldönteni, mennyire számít konzervatív kommunistának, illetve mennyire elkötelezettje a gazdasági reformoknak.
A két irányzat küzdelme végigkíséri majd az egész kongresszust. Miközben a küldöttek várhatóan elfogadják, hogy magánvállalkozók is beléphessenek a pártba, a párt szóvivője hangsúlyozta, hogy ez nem jelent engedményt a szocialista rendszerrel szemben. Többpártrendszer bevezetése fel sem merülhet a kongresszuson, és az országos sajtótermékek is biztosan megmaradnak a párt kezében.
A kongresszuson több mint 2000 küldött vesz részt, és többszáz különlegesen kiképzett rendőrt vezényeltek a főváros védelmére. A busz- és vasútállomásokat különösen szigorúan ellenőrzik, nehogy vidékről tüntetők jussanak a kongresszus közelébe. Egy vidéki városban a napok óta tüntető munkanélküliek ugyanakkor azzal fenyegetőznek, hogy ha nem kapnak állami segítséget, akkor Pekingbe vonulnak. Utoljára 1989-ban volt politikai ellenzéki tüntetés a kínai fővárosban, akkor a hadsereg tankokkal oszlatta fel a fegyvertelen tömeget.