Az amerikai és német védelmi miniszter találkozója utáni közös sajtótájékoztatón Donald Rumsfeld széles mosollyal az arcán az újságírók faggatózására úgy válaszolt, hogy az amerikai-német kapcsolatok nincsenek megmérgezve. Ezzel arra a szeptember végi kirohanására utalt vissza, amelyben azzal vádolta a német vezetőket, hogy az iraki kérdésben tanúsított magatartásukkal és a német választási kampányban használt - washingtoni megítélés szerint - Amerika-ellenes felhangokkal megmérgezték a német-amerikai kapcsolatokat. Rumsfeld ezúttal úgy fogalmazott, hogy Németország az Egyesült Államok régi NATO-szövetségese, és Washington nagyra értékeli ezt a kapcsolatot, csakúgy mint a német nép barátságát.
Peter Struck ugyancsak megerősítette, hogy nagyon nyílt és kellemes légkörben tárgyalt amerikai kollégájával. Még útban az Egyesült Államokba elmondta: alig várja, hogy új kezdetet vegyenek az amerikai német-kapcsolatok. Ugyanakkor jelezte, hogy nem fog térden csúszni, nem canossát járni indult Washingtonba.
Irakról szólva mindkét miniszter figyelmeztette Szaddám Huszein iraki elnököt, hogy nem maradt több lehetősége, mint elfogadni a Biztonsági Tanács pénteken jóváhagyott határozatát. Struck mindazonáltal megerősítette, hogy az Irak elleni katonai támadás kérdésében Berlin álláspontja változatlan maradt. Üdvözölte ugyanakkor George W. Bush amerikai elnököt, hogy az ENSZ elé vitte a kérdést, és elérte egy szigorúbb fegyverzetellenőrzést lehetővé tévő BT-határozat elfogadását.
A Reuters jelentése szerint a védelmi miniszterek találkozóján egyebek között a terrorellenes háborúban való szoros együttműködésről, az Afganisztánban állomásozó nemzetközi biztonsági erők (ISAF) irányítására tett német felajánlásról, illetve a NATO gyorsreagálású erőinek létrehozását célzó amerikai javaslatról volt szó.
Németország kész Hollandiával közösen vállalni az ISAF vezetését januártól, amikor is letelik a török irányítás féléves mandátuma. Struck elmondta: Berlin azt akarja, hogy a NATO biztosítsa az ISAF logisztikai támogatását.
A két ország között azután alakult ki nézeteltérés, miután Schröder a német választási kampányban bírálta az amerikaiak Irakkal kapcsolatos katonai terveit, s kijelentette: Németország nem csak ellenzi a katonai csapást, de nem is venne részt benne.