Az iraki parlament dönt a BT-határozatról

Az iraki elnök vasárnap arra utasította a parlamentet, hogy sürgősen foglaljon állást a Biztonsági Tanács pénteki határozatáról. A BT határozata súlyos következményeket helyez kilátásba arra az esetre, ha Bagdad ismét akadályozná az ENSZ-fegyverzetellenőrök munkáját. Elemzések szerint a térség arab országai arra biztatják Irakot, hogy fogadja el az ENSZ feltételeit.

Szaddám Huszein iraki elnök vasárnap utasította a parlamentet, hogy sürgősen üljön össze és foglaljon állást az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki határozatáról, amely súlyos következményeket helyez kilátásba, amennyiben Bagdad ismét akadályozná az ENSZ fegyverzetellenőreinek munkáját.

A dpa kommentárja szerint az arab testvérországok arra biztatják Szaddámot, hogy fogadja el az ENSZ feltételeit, és kímélje meg önmagát és őket egy újabb öbölháborútól, amelyet nem nyerhet meg. Ez az üzenet ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az arabok felsorakoztak volna George W. Bush amerikai elnök mögé, aki politikailag és katonailag is térdre akarja kényszeríteni az iraki diktátort. Az arab vezetők sokkal inkább saját érdekeiket nézik, és úgy látják, hogy az erőszakos iraki rendszerváltás veszélyeztetné azokat - írja a dpa.

A hírügynökség szerint a szaúdi külügyminiszter elsiette azt a szombat esti nyilatkozatát, amely szerint az irakiak már néhány órával a megszületése után elfogadták volna az ENSZ-határozatot. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy Irak végül is végre fogja hajtani az 1441-es határozatot. Az egyiptomi külügyminiszter igyekezett megédesíteni a keserű pirulát, rámutatva, hogy a határozat (amelyet Irak "igazságtalannak és inkorrektnek" minősített) "nem tartalmaz automatikus katonai erőalkalmazást Bagdaddal szemben, és egyengeti az iraki válság békés megoldásának útját".

A dpa szerint ma más a helyzet, mint az 1991-es öbölháború idején. Akkor néhány arab ország - legalábbis szavakban - hű maradt Szaddámhoz és rendszeréhez, magára vonva az Egyesült Államok haragját. Ma viszont az irakiak jól tudják: egyetlen arab kormány sem vállalja azt a kockázatot, hogy az ő oldalukra álljon a Washingtonnal való konfliktusban. Az arabok legfőbb célja, hogy meggátolják a háborút. Erre négy okuk van. Először is egyikük sem tartja szükségesnek a háborút, mert többé senki sem fél Szaddámtól. Másodszor: az súlyos csapást mérne az egész térség gazdaságára, hosszabb időre megritkítva a külföldi befektetők és turisták sorait. Harmadszor: a Washington-barát kormányoknak - Ammántól Rijádig - tiltakozó megmozdulásokkal, sőt felkelésekkel kellene számolniuk. Negyedszer: egyes arab kormányok attól tartanak, hogy az amerikaiak - egy sikeres iraki rendszerdöntés után - más térségbeli célpontokat szemelhetnek ki.

Még az Egyesült Államok által a béke ellenségének és a terrorizmus támogatójának bélyegzett Szíria is megszavazta a Biztonsági Tanácsban a határozattervezetet, amelyet az amerikaiak és a britek terjesztettek elő. Ezzel világosan értésére adta Szaddám rendszerének, hogy csak a saját párt- és állami apparátusára számíthat, ha kődobásra kődobással válaszol.

"Te is fiam, Brutus?" - címezte a dpa által idézett kommentárját a Babel című lap, amelyet Szaddám fia, Udaj vezet. A szír árulás miatt első felindulásuk elpárolgása után azonban az irakiak visszatértek a reálpolitikához, és újra békülékeny jelzéseket adtak. Már csak azért is, mert a szír külügyminiszter biztosította iraki kollégáját: a határozatot az USA nem használhatja ürügyként Iraknak az ENSZ megkerülésével való megtámadására.

Az iraki hivatalos lapok dicsérték a nemzetközi közösséget, amiért olyan ENSZ-határozatot hagyott jóvá, amely meghiúsítja az amerikai háborús terveket.