A NATO értelme a tét Prágában

A szerdán kezdődő prágai NATO-csúcs nem csak a szervezet keleti bővítése miatt különösen fontos. A szervezet teljes átalakítására van szükség ahhoz, hogy értelme maradjon működésének: a tagállamok hadseregeinek részfeladatokra kell specializálódniuk, illetve önvédelem és elrettentetés helyett gyors rajtaütésekre kell felkészülniük.

November 20-22 között Prágában tanácskoznak a NATO tagállamainak vezetői. Az idei csúcstalálkozó a NATO vezetői szerint ha lehet fontosabb, mint az 1999-es washingtoni volt, amikor először hívtak meg a volt kommunista blokkhoz tartozó országokat a szervezetbe. Most még több új tagállamot hívnak meg, új stratégiai koncepciót kell kidolgozni a NATO szerepéről, és komoly viták várhatóak Irak ügyében is.

A prágai NATO-csúcson várhatóan a következő felvételre váró államok kapnak meghívót a csatlakozásra: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Ezek az államok 2004-től lehetnek teljes jogú tagjai a NATO-nak. A jelentkezők közül esélytelennek tűnik Albánia, Horvátország, Macedónia és a jelentkezését az előzőeknél később bejelentő Ukrajna és Grúzia. A NATO olyan tagállamokkal bővül, melyek korábban a Varsói Szerződés vagy éppen a Szovjetunió részei voltak, és ezzel a 99-es magyar, cseh és lengyel csatlakozás után végleg átalakul az északatlanti szövetség stratégiája: a régi ellenségekből szövetségesek lettek, míg új ellenségek tűntek föl.

A NATO a kelet-európai kommunista blokk fékentartására alakult, és alapvetően önvédelmi szervezet volt. A hidegháborús évek elmúltával Kelet-Európa demokratizálódott, a térség államai fokozatosan csatlakoznak a NATO-hoz. A NATO-nak új feladatai vannak, de ehhez szervezetileg még nem alkalmazkodott. Robertson NATO főtitkár azt várja, hogy a prágai csúcs nem csak elvekben határozza meg a tennivalókat, hanem számonkérhető, gyakorlati válaszok születnek.

Új kihívások elé néz a NATO

A NATO eredeti fő feladata az önvédelem volt. Ha bármely tagországot megtámadják, akkor a tagok közösen lépnek fel az agresszor ellen. A szeptember 11-i USA elleni terrortámadás után erre hivatkozva lépett fel a NATO Afganisztánban, azonban az akkori eljárás nem volt szokványos: nem egy állam hadserege indított támadást, hanem terroristák öltek meg civileket. A NATO új ellenségképe nem csak országokhoz és nem csak hadseregekhez köthető, hanem terrorszervezetekhez is. Ugyanakkor a veszélyesnek tartott országoktól (Irak, Észak-Korea stb.) sem hagyományos támadást várnak, hanem tömegpusztító fegyverek váratlan bevetésétől tartanak. A támadás nem csak a tagállamok területén, hanem ahogy az utóbbi idők merényletei is mutatják (Bali, Jemen, Kuvait) bárhol érkezezhet, ahol a NATO-nak érdekeltségei vannak. Ezt a helyzetet a NATO stratégái "aszimmetrikus kihívások"-nak nevezik. Ezekkel szemben pedig új taktikára van szükség, melyre elvben van megoldás, de gyakorlatban nem felkészült még a NATO.

A megfelelő válaszhoz gyorsan bevethető, speciálisan felkészült, önállóan is dönteni képes egységekre van szükség. Két ország háborúja előtt mindkét fél évekig készül, mozgósít. A mozgékony terroristákkal szemben azonban nem segít ez a taktika. A mostani csúcson az amerikaiak javasolni fogják, hogy a NATO hozzon létre egy 21 ezer fős, akár öt nap alatt is bevethető különleges kommandót. Ehhez nem csak csapatokat kell kiképezni és felszerelni (ahhoz hogy a rendszer működjön, a NATO szakértői szerint legalább az egység háromszorosát, hatvanezer embert kell felkészíteni), hanem szállításukhoz, utánpótlásukhoz szükséges eszközök is kellenek. Ráadásul meg kell szervezni, hogy ezek a csapatok önjáróak legyenek, vagyis bárhol fel lehessen állítani napok alatt parancsnokságukat, melyek működtetéséhez nincs szükség a kormányok, egyes hadvezetések körülményes és lassú döntéseire.

A Prágai Kongresszusi Központban lesz a csúcs

E különleges kommandó alapjaiban változtatná meg a nemzeti hadseregek védszövetségén alapuló NATO-rendszert. A kommandó megelőző csapásokra is felkészülne, és megtorló támadásait a tagországok területén kívülre tenné. A mostani NATO szabályzat a területen kívüli akciókra csak különleges esetekben ad felhatalmazást. Az amerikai kormány Prágában javaslatot tesz, hogy a NATO alapszabályába vegyék be a területen kívül kezdeményezett támadások lehetőségét. Ezzel a szervezet defenzív szemlélete az amerikaiak szerint nem változna, mert saját magukat védenék meg a csapásokkal a tagállamok, de mindenképpen agresszívabb jelleget adna a szervezetnek. A kommandó felállítása csökkentené az egyes kormányok és országgyűlések hatáskörét is. Sok NATO országban (például Magyarországon és Németországban is) a törvényhozás minősített többsége dönthet csak katonák külföldi bevetéséről. Az új rendszerben viszont épp a gyorsaságon lenne a hangsúly, nem lehetne megvárni a sok politikai egyeztetést. Joschka Fischer német külügyminiszter már a múlt héten kijelentette, ő csak olyan tervet támogat, ami biztosítja, hogy a német katonák kiküldéséről csak a Bundestag dönthet. Így várhatóan hatalmas viták lesznek a kommandó felállítása körül Prágában.

A hatékonyság növelése érdekében a NATO-t úgy szeretnék katonai vezetői átalakítani, hogy az egyes tagállamok - különösen a kicsik - csak részfeladatokat vállaljanak. A drága, nagy és minden haderőnemre koncentráló nemzeti hadseregek kora lejárt, különösen a Magyarország méretű országoknak fölösleges egy kis légierőt egy kis tankhadosztályt egy kis stb-t fenntartania, aminek működtetése nagyon drága, azonban ereje a szövetség egészéhez képest elhanyagolható. A feladatok megosztása erősíti a tagok egymásra utaltságát, gyengíti az egyes nemzetek önvédelmi erejét, viszont értelmet ad a szövetségnek, mely együttesen így erősebbé válik, és az együttműködés szempontjából racionálisabbá teszi az egyes államok védelmi kiadásait.

Magyarország nem csak általában, hanem a specializálódás terén is a NATO hadseregek végén kullog. Az új tagállamok közül csehek különösen erősek vegyvédelemben (ezen a területen szolgálnak Afganisztánban) a lengyelek pedig aknaszedésben (a Balkánon és Afganisztánban is ezzel foglalkoznak egységeik). Az [origo] Külügyminisztériumból származó értesülései szerint Prágában Magyarország felkészült lesz: biológiai támadás-elhárítást fogunk felajánlani, mint különleges magyar szakterületet. A kiválasztott szakterületen belül világszínvonalúnak kellene lenni, és akkor bizonyos feladatokról viszont le lehetne mondani, készüljenek fel azokból más tagállamok. A magyar ajánlat még nem végleges, függ attól is, hogy a NATO mit akar és hogy a többi új tagállam mit vállalna szívesen.

George Robertson konkrét felajánlásokra vár

Robertson NATO-főtitkár a csúcs előtt kijelentette: elvi felajánlásokról nem is akar hallani Prágában, hanem kizárólag biztosan teljesülő hozzájárulásokról van értelme tárgyalni. A megjegyzés egyrészt kritika az új tagállamoknak, különösen Magyarországnak, mely az ígértekhez képest alig teljesített valamit hadereje fejlesztése érdekében. Másrészt jelzés az új tagállamoknak, ne essenek az ígérgető Magyarország hibájába. A magyar kormány várhatóan azt is megígéri, hogy az eddigi 1,71% helyett védelmi kiadásait 2006-ig 2,01%-ra emeli a mindenkori GDP-hez képest.

Az aszimmetrikus kihívásokra adott válaszon kívül a NATO-nak meg kell felelnie a már begyakorlott feladatoknak is. Különösen az új tagállamoknak fontos, hogy a békefenntartás megmaradjon a NATO profiljai között, a szervezet balkáni szerepvállalása az egész kelet-európai térség stabilitásának egyik kulcsa. Ugyanakkor nyilván megmarad a NATO hagyományos, közös védelmi feladata is.

A prágai csúcson a szervezet stratégiai átalakítása mellett sürgős kérdésekről is szó lesz. Az egyik legégetőbb kérdés egy Irakkal kapcsolatos közös álláspont kialakítása lesz. Hogyan vegyen részt a NATO egy esetleges Irak-ellenes háborúban? ENSZ-felügyelet alatt, szervezetként segítve a világszövetség háborúját? Vagy önállóan is, ha az ENSZ vonakodna támadni akkor, amikor az USA, a NATO fő katonai hatalma ezt úgy kívánja? A helyzetet tovább bonyolítja, hogy néhány tagállam általában ellenez bármilyen Irak elleni háborút, a német kancellár például jó előre kijelentette, országa semmiképpen sem vesz részt semmilyen Huszein elleni hadjáratban.

Eddig is kellemetlenséget okozott a NATO-nak Ukrajna. A volt szovjet tagköztársaság, mely rengeteg nyugati pénzért hajlandó volt leszerelni nukleáris fegyverzetét, most mindenképpen szeretne belépni a NATO-ba. A NATO azonban teljesen felkészületlennek tartja Ukrajnát. Kucsma ukrán elnök úgy vélte, személyesen meggyőzi majd a NATO vezetőket Prágában, ők azonban legfeljebb Ukrajna külügyminiszterével hajlandóak tárgyalni. A diplomáciai kellemetlenkedéseknek az lett a vége, hogy Kucsma nem kapott meghívót Prágába, és Ukrajnának formálisan sincs reménye, hogy a mostani bővítési körbe bekerüljön.

Oroszországgal könnyebb a világszervezet dolga. A régi fő ellenség különleges státust kapott a NATO-orosz tanács létrehozásával. Így Oroszországot nem kellett felvenni a szervezetbe, de sok fontos döntés előtt egyeztetetési kényszer van a két fél között. A napirendi pontok között szerepel még a balkáni szerepvállalás áttekintése és a NATO-Európai Unió viszony tisztázása is. Utóbbi azért érdekes kérdés, mert több EU-tagállam NATO-tag is, de nem mindegyik az. Ráadásul az EU saját haderő felállítására készül, melyet értelmetlen lenne párhuzamosan fejleszteni a NATO seregekkel, ugyanakkor kérdéses, hogy akkor ki és hogyan döntsön a közös haderőről.

A prágai csúcs idején nem csak egymással kell megküzdeniük a tagállamoknak, hanem a rendőrség is készül a civilek ellen. Nagyobb tüntetések szerveződnek, bár a tavalyi genovai felvonulást és az idei firenzei tömegtüntetést szervező, antiglobalizációs szervezeteket tömörítő Social Forum idén Prágába nem szervez tüntetést. Más szervezetek azonban már készülődnek, ahogyan a cseh rendőrség 13 ezer tagja is. A város fölött vadászgépek cirkálnak majd a csúcs alatt, nehogy a szeptember 11-i módszerrel döntsék romba az új nyugati katonai terveket, és kovácsolóikat.

Magyari Péter