Oroszországot Igor Ivanov orosz külügyminiszter képviselte a csúcstalálkozón, Putyin elnök nem ment el Prágába. Délután viszont Szentpéterváron találkozik Bush amerikai elnökkel, és ott megbeszélik a mostani csúcs eredményeit is.
A NATO politikusai kimondottan barátságos, szívélyes hangon beszélnek Oroszországról. Bush Prágában barátjának nevezte Putyint. Idén Rómában szerződésben rögzítették a NATO és Oroszország viszonyát. A NATO-orosz tanács keretei között azóta bizonyos kérdésekben folyamatosan egyeztet a két fél.
Oroszországnak gyakorlatilag olyan jogai vannak, mintha félig tagja lenne a szövetségnek. Nincs vétójoga, nem szólhat bele a bővítésbe, de minden jelentős döntés előtt egyeztetési kötelezettsége van a NATO-nak. A prágai csúcson mindkét fél örömmel állapította meg, hogy a római szerződés nagyon bevált.
Pénteken a szövetség megállapodást kötött volt ellenségével, hogy megerősítik az együttműködést a balkáni békefenntartó misszióban. Együttműködnek a terrorizmus elleni küzdelemben, és erről külön konferenciát tartanak december 9-én Moszkvában. A két fél megegyezett, hogy a NATO és az orosz rakétavédelmi rendszert összehangolják. A NATO külön közleményben tudatta a világgal Prágában, hogy Oroszország biztonsági érdekeivel szemben nem lesz ellenséges. Ezzel gyakorlatilag a szövetség elismerte az oroszok jogát, hogy szabadon beavatkozzanak Csecsenföldön, sőt, az oroszokkal szemben éppen a NATO-hoz forduló Grúziában is.
Ukrajnával szemben azonban bizalmatlan a szervezet. Robertson NATO-főtitkár szerint a kijevi vezetésre sötét árnyék vetül, mert az amerikai és a brit hírszerzés gyanúja szerint radarrendszert adtak el Iraknak, a NATO egyik fő ellenségének. Ukrajna tagadja a vádakat, de Robertson szavaiból kitűnt, a NATO-t nem győzte meg Ukrajna védekezése. Legalább ekkora gondot jelent, hogy a NATO nem ismeri el demokratikusan vezetett államnak Ukrajnát, azt pedig egyenesen elfogadhatatlannak tartják, hogy az ország hadseregét civil kontroll nélkül irányítják.
Leonyid Kucsma ukrán elnök személyesen szeretett volna elmenni Prágába, hogy meggyőzze a szervezet vezetőit országa barátságáról, és kérje Ukrajna felvételét a szövetségbe. A NATO politikusai visszaüzentek, hogy csak a külügyminiszterrel hajlandóak találkozni. Az elnök állítólag tényleg megérkezett a cseh fővárosba, de nem kapott akkreditációt a konferencia helyszínére. Sőt, a NATO elfogadta az ukrán ellenzéki pártok levelét, amelyben arra kérték a szövetség vezetőit, hogy ne az elnök alapján ítéljék meg az országot.
A csúcs záró megbeszélésein a partnerországokkal tárgyalnak a szövetség vezetői. A húsz meghívott európai és közép-ázsiai nem NATO-tag országgal szorosabb együttműködést ígért a NATO. Ezzel a céllal Medgyessy Péter miniszterelnök is egyetért, derül ki a találkozóra írt beszédéből.
Magyari Péter - Prága