Az EU-elnökség szerint nincs több pénz a jelölteknek

Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Dánia kormányfője szerint nem tudnak további forrásokat adni a tagjelölt országok számára. Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi egy kedden megjelent nyilatkozatában ugyanakkor éppen arra szólította fel az EU tagállamait, hogy adjanak több pénzt a csatlakozó országoknak, és ezzel könnyítsék meg a bővítést. Prodi szerint ehhez rendelkezésre állnak a többletforrások.

Ez a határ, nincs több pénz az EU-tagjelölt országok számára - jelentette ki kedden Athénban Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök. Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő ország kormányfője Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnökkel tartott tárgyalása után közölte, hogy véleménye szerint az EU "valóban kiegyensúlyozott megoldást talált", és "a járulékos csomagok számtalan engedményt tartalmaznak a tagjelölt országok számára". Rasmussen egyértelművé tette, hogy nincsenek már elérhető "extraösszegek" a tíz tagjelölt országnak. Görögország január elsejétől veszi át az EU elnöki posztját.

Az AP amerikai hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az EU 40 milliárd eurós belépési forrást javasol a tíz tagjelölt országnak, s ezt a szervezet koppenhágai csúcsértekezletén fogják majd véglegesíteni. A hírügynökség emlékeztetett rá: a csatlakozó országok többsége nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy több pénzt kérjen Koppenhágában.

Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi kedden szólította fel az EU tagjait, hogy adjanak több pénzt a tagjelölt országoknak, megkönnyítendő a csatlakozásukat az unióhoz. "Ugyan miért ne adhatnánk egyszerűen egy kicsivel több pénzt a kelet-európai országoknak, ha ez szükséges a megállapodáshoz? Én tényleg úgy gondolom, hogy ezt kellene tennünk" - mondta Prodi a dán Information című napilap keddi számában megjelent nyilatkozatában. "Van még pénz a bővítésre szánt tartalékban, és az 1999-es berlini csúcsértekezleten meghatározott plafont még nem értük el" - tette hozzá az EU-bizottság elnöke. "Ha minden pénzt föl kell használni a megállapodás érdekében, akkor ezt kell tennünk. Engedményeket kell tennünk nekünk is, egyáltalán nem volna helytelen, ha minden megtakarítást felhasználnánk" - mondta Prodi. A dán lap emlékeztetett arra, hogy az elnökségi javaslatokkal együtt is egymilliárd euróval kevesebbet szán az EU a bővítésre 2006-ig félretett keretnél.

Rasmussen dán kormányfő a görög fővárosban elmondta azt is, hogy Brüsszel nem fog kompromisszumokat kötni Törökország EU-csatlakozási erőfeszítéseit illetően. Úgy fogalmazott, hogy az EU nem köthet kompromisszumot a szigorú kritériumok teljesítésével kapcsolatban. Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök a találkozó után azonban kijelentette: véleménye szerint Törökország 2004-ben készen fog állni arra, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdhessen az EU-val. Mint az AP hozzáfűzi, Athén annak reményében támogatja a hagyományos vetélytársának tartott Ankara EU-csatlakozási erőfeszítéseit, hogy ezáltal mérsékelheti régebbi keletű vitáit Törökországgal, és elősegítheti a háborúval kettészakított Ciprus újraegyesítését.