"Tisztában voltunk azzal, hogy Daut Haradinaj tábornok és a négy másik vádlott ellen felhozott vádaknak és letartóztatásuknak politikai indítékai voltak. Ilyen szellemben folyt a per is, de azt reméltük, hogy a pristinai körzeti törvényszék nemzetközi bírái által hozott ítéletnek nem lesz köze a politikához" - áll abban a közleményben, amelyet Agim Ceku, a TMK parancsnoka tett közzé a hadtest vezérkarának nevében.
A közlemény szerint az ítélet lejáratja a nemzetközi jogot, és merőben téves üzenetet fogalmaz meg a közvéleménynek. A hadtest vezérkara meggyőződését fejezte ki, hogy a fellebbviteli bíróságon bebizonyosodik az elítéltek ártatlansága.
A pristinai körzeti bíróság kedden összesen 31 év börtönbüntetést szabott ki a TMK öt magas rangú tagjára, közöttük Daut Haradinjra, a harmadik legnagyobb koszovói albán parlamenti párt elnökének, Ramus Haradinajnak a fivérére. A bíróság abban találta bűnösnek őket, hogy 1999 júniusában elraboltak öt albán személyt, megkínozták őket, és közülük négyet meggyilkoltak.
A vádlottak mindannyian a feloszlatott szakadár gerillaalakulat, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) Nyugat-Koszovóban tevékenykedő osztagának voltak a tagjai, mielőtt beléptek volna a TMK-ba. Az egykori szakadár gerillák pere a legnagyobb súlyú bírósági eljárás volt, amióta nemzetközi protektorátus alá került a tartomány.
A per szigorú biztonsági intézkedések közepette zajlott, a bíróság elnöke és az ügyész is a nemzetközi közösség képviselője volt. Az ötezer fős TMK javarészt a néhai UCK harcosaiból alakult három évvel ezelőtt, miután a nemzetközi haderő bevonult a dél-szerbiai tartományba. A hadtest hivatalosan polgári védelmi, katasztrófaelhárítási és tűzoltó feladatok ellátására alakult, de a TMK tagjai kézifegyvert és katonaságra jellemző tiszti rangot viselnek.
A koszovói albánok nem titkolják, hogy a majdani független Koszovó hadseregét látják benne, s Belgrádban éppen a minap hozták nyilvánosságra, hogy a TMK-nak már kidolgozott terve van hadsereggé való átalakulásról.