Daniels szóvivője mindazonáltal vitatta az amerikai napilapírását, mondván hogy a költségvetési vezető az 1991-es öbölháború költségeire utalt, nem pedig egy esetleges újabb háború kiadásaira - jelentette a Reuters.
A The New York Times írása szerint Daniels telefonon adott nyilatkozatában nem részletezte, hogy mennyibe kerülne egy rövid ideig tartó háború, illetve mennyi pénzt emésztene fel a hadművelet elhúzódása. Megjegyezte azonban, hogy az amerikai kormányzat mindkét esetre előirányozza a kiadásokat - írta a lap.
Daniels ugyanakkor felhívta a figyelmet: a hadikiadások tervezése még nem jelenti, hogy küszöbön állna a háború. A fehér házi vezető szerint jelenleg nem lehet pontosan felbecsülni, hogy végül mennyibe kerülne egy Irak elleni hadművelet.
Daniels szeptemberben kétségbe vonta, "túl magasnak" tartotta egy másik amerikai tisztségviselő becslését, amely szerint az iraki hadművelet 100-200 milliárd dollárba kerülne. Lawrence Lindsey, a Fehér Ház volt gazdasági tanácsadója ugyanis úgy vélte, hogy az Egyesült Államok hazai össztermékének 1-2 százalékát is felemésztheti a háborús kiadások fedezése. Ez 100-200 milliárd dollárnak felelne meg - tette hozzá a Reuters.