Megszűnőben a koszovói repülési tilalmi övezet

A koszovói békefenntartó haderő, a KFOR és a jugoszláv hadsereg pénteken megállapodást írt alá, amelynek révén huszonötről öt kilométerre szűkül a Koszovót körülvevő repülési tilalmi övezet. A megállapodást Wofgang Corte vezérőrnagy, a KFOR hadműveleti parancsnokhelyettese és Branislav Lukic vezérőrnagy, a jugoszláv hadsereg egyik parancsnoka írta alá Belgrádban.

A NATO jugoszláviai bombázása után, 1999. júniusában aláírt kumanovói katonai-műszaki egyezmény szerint a jugoszláv repülőgépek csak 25 kilométerre közelítethették meg a tartomány határát. A pénteki megállapodás értelmében a jugoszláv repülőgépek immár öt kilométerre megközelíthetik a tartomány határát. Kivételt képeznek a jugoszláv légvédelem kötelékébe tartozó repülőgépek, illetve olyan gépek, amelyek fegyverhordozásra képesek - áll a KFOR és a jugoszláv hadsereg közös közleményében, amely szerint a megállapodás jelentős előrelépés a NATO és Jugoszlávia közötti együttműködésben és a kapcsolatok javításában.

A 25 kilométeres légi övezet ezután is a KFOR ellenőrzése alatt marad, és a nemzetközi haderő bármikor felmondhatja a pénteken nyélbe ütött megállapodást. A kumanovói egyezmény szárazföldi biztonsági övezetet is létesített Koszovó körül, ahová 2001. augusztus 17-én visszatért a jugoszláv hadsereg.

A múlt év december 20-án egyébiránt Jugoszlávia megnyitotta légterét a NATO vezette boszniai és koszovói békefenntartó haderő gépei előtt. A Nedeljni Telegraf című belgrádi hetilap katonai szakértőkre hivatkozva azt írja, szinte ellenőrizhetetlen, hogy a NATO-gépek valóban a békemissziók utánpótlására fogják-e használni a jugoszláv légteret. Az amerikai bombázók ismét Belgrád felett című írásban olyan szakértői vélemények hangzanak el, amelyek úgy vélik, hogy az Egyesült Államok ezentúl kénye-kedve szerint használhatja a Belgrád által biztosított légi folyosókat, s nem kizárt, hogy majdan igénybe veszi a jugoszláv légteret az Irak elleni háborúban is.

A lapnak nyilatkozó nyugalmazott tábornok helytelennek tartja, hogy a légi folyosók megnyitására George Robertson NATO-főtitkár és Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter levélváltása eredményeképpen, a parlament jóváhagyása nélkül került sor.