Gazdasági és Szociális Bizottság

A Gazdasági és Szociális Bizottság (ESC) az érdekegyeztetés fóruma az Unióban. Szerepét korábban a Parlamenttel egyformára tervezték, de már csak annyi joga van, hogy véleményét, kötelező kikérni bizonyos kérdésekben. Mindenesetre erős lobbiterepnek számít, sok érdekképviselet az ESC-n keresztül foglal állást uniós ügyekben.

Híd az EU és annak polgárai között - ezzel a meghatározással próbálja szerepét definiálni az Unió érdekegyeztető fóruma. A testület feladata a munkaadók, munkavállalók és a különböző civil szervezetek érdekeinek megjelenítése az Unióban. A testületet a Római Szerződés hozta létre 1957-ben és az akkori tervek szerint jelentősége a Parlamenthez volt hasonló. Az évtizedek azonban erősen erodálták az ESC befolyását, és míg a politikusok alkotta Parlament fontos döntéshozatali jogokat ért el, a civil érdekegyeztető fórum véleményét ma sem kötelező figyelembe venni. Véleményét azonban a Bizottság köteles kikérni, így annyi garancia maradt, hogy az ESC állást foglalhat minden fontos kérdésben a mezőgazdaság, a belső piac, a munkaerő áramlása és a szociális ügyek terén. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ESC általában a támogatja a Bizottság javaslatait, így erős hátszelet ad a brüsszeli adminisztrációnak tervei megvalósításához.

A testületnek 222 tagja van, az egyes államok méretüknek megfelelően delegálhatnak tagokat. Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország 24, Spanyolország 21, Ausztria, Belgium, Görögország, Hollandia, Portugália és Svédország 12, Dánia, Finnország és Írország 9, Luxemburg pedig 6 képviselőt juttat négyévente a Gazdasági és Szociális Bizottságba. A küldöttek ugyan országaikat képviselik, ám tevékenységüket a függetlenség jellemzi. Ez általában igaz az ESC működésére is. Saját eljárásait, intézményrendszerét önállóan formálja. A testület kétévente maga választja elnökét is, aki 2002 ősze óta a francia Roger Briesch. Ő korábban a bizottság munkavállalói csoportját vezette.

A bizottságnak három csoportja van, amelyeket a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb érdekképviseletek adnak. Ezen kívül szakterületek szerint hat munkacsoportra, szekcióra oszlik a bizottság. A véleményalkotás több fázisból áll. Az ESC általában a Tanácstól, ritkább esetben a Bizottságtól kap anyagot véleményezésre. Kijelölik az illetékes szekciót, amely megalakít egy munkacsoportot átlagosan 9 taggal, majd megnevezik a jelentéstevőt. A csoport előkészítő munkája alapján a szekció egyszerű többséggel dönt a vélemény elfogadásáról, és ezt megküldik az elnöknek, aki a plenáris ülés elé terjeszti az anyagot. A végső döntés a teljes bizottságé, amely egyszerű többséggel hozza meg határozatait.

Az ESC a tagjelölt államokkal külön-külön közös konzultációs bizottságokat hozott létre.