Valéry Giscard dÍEstaing a Le Figaro szerdai számában megjelent interjújában szembehelyezkedett azzal a javaslattal, hogy az Európai Bizottság elnökét az Európai Parlamentnek kellene megválasztania. Szerinte ez a bizottság átpolitizálásához vezetne.
Úgy vélekedett továbbá, hogy mindenképpen felül kellene vizsgálni a nizzai szerződésnek azt a rendelkezését, amely szerint a következő bizottság 2004-ben esedékes hivatalba lépésétől kezdve minden tagállamnak egy képviselője lenne a testületben. Szerinte ez a kompromisszum idegen a bizottság természetétől, és ismét be kellene vezetni azt, hogy az ellátandó tisztségekhez, nem pedig a tagállamok számhoz igazítják a testület létszámát.
A szóvivők emlékeztettek arra, hogy az intézményi reformokról december elején közzétett előterjesztésében a bizottság világosan megfogalmazta álláspontját. Eszerint a bővítés utáni első bizottságnak a nizzai szerződésben meghatározott szabályok szerint kell megalakulnia, vagyis 25 tagúnak kell lennie.
A későbbiekre nézve a szerződés azt írja elő, hogy amikor a tagállamok száma eléri a 27-et, a bizottság létszámát csökkenteni kell, és egyidejűleg egyenrangúságon alapuló rotációs rendszert kell bevezetni; ennek pontos módjáról azonban nem intézkedik, a döntést a miniszterek tanácsára bízza.
A bizottság decemberi állásfoglalásában az is szerepelt, hogy a testület elnökét az Európai Parlamentnek kellene megválasztania, majd ezt követően az állam- és kormányfőkből álló testületnek, az Európai Tanácsnak kellene megerősítenie. Ugyanezt javasolta egyébként Franciaország és Németország is abban a közös kezdeményezésben, amelyet a múlt héten terjesztettek elő az uniós intézmények reformjáról.
A kezdeményezés legtöbbet vitatott és a legnagyobb ellenkezéssel fogadott eleme, az Európai Tanács ötéves mandátummal rendelkező elnökének megválasztása mellett az Európai Bizottság létszámáról is vita folyt a konventnek a hét elején tartott legutóbbi plenáris ülésén. A testület létszámának csökkentésére irányuló törekvéseket látva több kisebb tagország és tagjelölt - köztük Magyarország - úgy foglalt állást, hogy nemcsak a nizzai szerződés egyelőre 27 tagországig érvényes előírásait kell tiszteletben tartani, hanem az azt követő időkre is rögzíteni kellene az "egy tagállam - egy biztos" szabályt. Szerintük ezt követeli a tagállamok egyenrangúságának elve, emellett az uniós intézményekhez való kötődésüket is erősítené, ha mindegyiküknek lenne egy képviselője a bizottságban. A megnövekedő létszám miatti aggodalmak pedig eltúlzottak: egy olyan testület, amely 20 taggal működőképes, 25 vagy 27 taggal is az lesz. Ez csak szervezés kérdése - mondják.