Áprilistól ingázik a kormány Brüsszelbe

Ha lehetne, repülőbérletet kellene váltaniuk a magyar kormány tagjainak Brüsszelbe, olyan gyakran kell majd elutazniuk az Európai Unió fővárosába. A csatlakozási szerződés aláírása után már Magyarország képviselői is részt vehetnek az Unió testületi ülésein, ahol fel is szólalhatnak. Ez szinte egyet jelent a teljes jogú tagsággal - mondta az [origo] kérdésére Gottfried Péter, a külügyminisztérium helyettes államtitkára.

Annak ellenére, hogy nincs szavazati joguk, szinte teljesen érvényesíteni tudják Magyarország érdekeit a Unió testületi ülésein részt vevő miniszterek vagy szakértők, mert nagyon ritkán döntenek szavazással. Gottfried Péter szerint nem várható, hogy ha egy állam megfogalmazza fenntartásait egy előterjesztéssel kapcsolatban, akkor azt a többiek erőből leszavazzák. Az Unió működésének egyik fontos eleme, hogy általában a formális döntések előtt már a szakértői egyeztetéseken egyeztetik az álláspontokat, és csak a leglényegesebb, legvitatottabb ügyek kerülnek a miniszterek elé.

Április 16-a után szinte nem lesz olyan hét, amelyen ne lenne legalább egy, de inkább több miniszteri szintű testületi ülés az Unióban. Ezeken pedig - pláne a kezdeti időszakban - illik a minisztereknek személyesen megjelenniük. A legtöbb dolga természetesen Kovács László külügyminiszternek lesz, hiszen a leggyakrabban az Általános Ügyek Tanácsa (külügyminiszterek tanácsa) ül össze. Ettől azonban nem sokkal marad el László Csaba pénzügyminiszter és Németh Imre agárminiszter brüsszeli útjainak száma sem. Az egyégesülő piac miatt az Ecofin, azaz a Pénzügyminiszterek Tanácsa a második legfontosabb tanács, és ezt követi a közös agrárpolitika miatt szintén gyakran tanácskozó Mezőgazdasági Tanács.

A feladat nagy része azonban szakértőkre és a brüsszeli magyar misszióra hárul. Az ülések előkészítésében nagy szerepet játszanak a különböző bizottsági ülések. Az egyik rendszeres fórum az Állandó Képviselők Bizottsága, a Coreper, amely megelőz minden tanácsülést. Ezen a tagállamok brüsszeli misszióinak, állandő képviseleteinek vezetői vesznek részt. A magyar küldöttséget Juhász Endre nagykövet vezeti, ezért az előkészítő tárgyalásokon elsősorban ő vesz majd részt.

Már most kezdődik a magyar küldöttség bővítésre. A cél az, hogy körülbelül száz szakember dolgozzon Brüsszelben, akiknek a fele külügyes, felel pedig más szakterület képviselője lesz. A csatlakozási tárgyalások lezárása, a koppenhágai csúcstalálkozó óta már megkapnak a magyar kormány képviselői minden szükséges iratot, dokumentumot, amelyet a tagállamok kormányainak postáznak. Gottfried Péter helyettes államtitkár erről azt mondta, hogy az előterjesztések ismerete komoly lehetőséget jelent a magyar kormány számára. Ha olyan javaslattal találnák szembe magukat a magyar szakértők, amely jelentős érdeksérelmet jelentene az ország számára, akkor kezdeményezhetnék az úgynevezett interim bizottság összehívását. Ez az Unió és a tagjelöltek jelenlegi hivatalos egyeztető fóruma, és itt jelezhetnék aggályaikat a magyar kormány képviselői, de december óta erre nem volt szükség.

A fenti feladatok kizárólag a kormány hatáskörébe tartoznak, így a kinevezésekről nem lesz politikai egyeztetés. A legjelentősebb várható pozíciót, az egyik európai biztosi tisztséget csak 2004. május 1., tehát a csatlakozás hivatalos dátuma után töltheti be magyar szakember. A jelölés a kormány joga, így elsősorban koalíciós egyeztetésre van szükség, de az ellenzék jelezte, hogy részt kíván venni az uniós személyi kérdések megvitatásában.

György Bence