A megbékélésről szóló egyezményt a francia fővárosban szombaton és vasárnap tartandó afrikai csúcsértekezlet szentesíti. Abidjanból Párizsba érkezett jelentések szerint a megállapodás hírére pénteken reggel elhallgattak a fegyverek az országban.
Jacques Chirac francia elnök a nap folyamán személyesen tájékoztatta Kofi Annan ENSZ-főtitkárt, aki délelőtt érkezett Párizsba, hogy részt vegyen a hét végi afrikai csúcstalálkozón. Chirac péntek délután fogadta Laurent Gbagbo elefántcsontparti elnököt is.
Catherine Colonna, az Élysée elnöki palota szóvivője délutáni sajtótájékoztatóján a köztársasági elnök és a világszervezet első embere között lezajlott megbeszélés tényén kívül nem szolgált további részletekkel. Közölte, hogy a találkozón jelen volt Dominique de Villepin külügyminiszter, valamint azt, hogy Chirac és Annan később 45 perces négyszemközti eszmecserét is tartott. Ennek tartalmától sem hangzott el konkrétum.
A nyugat-afrikai volt francia gyarmaton tavaly ősszel kirobbant ellenségeskedéseket berekesztő megállapodás megvalósításában és ellenőrzésében az ENSZ szerepet vállal. A harcok kiújulásának megakadályozását a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (CEDEAO) békefenntartói és az Elefántcsontparton tartózkodó francia erők vállalták.
A szeptember óta tartó felkelés irányítói elfogadták, hogy Laurent Gbagbo elnök mandátuma lejártáig, 2005-ig hivatalban marad, ennek fejében helyet kapnak a hamarosan megalakítandó nemzeti megbékélési kormányban. Az új vezetés feladata lesz a többi között, hogy előkészítse a szabad választásokat, meghatározza lebonyolításának módozatait és feltételeit, kitűzze a voksolás időpontját.
Laurent Gbagbo már csütörtök este óta Párizsban tartózkodik. A Kléber sugárúti nemzetközi konferenciaközpontban lezajló hét végi eseményen számos afrikai államfő lesz jelen, köztük a burkinai elnök, Blaise Compaoré, a szenegáli Abdoulaye Wade, a CEDEAO soros elnöke és Thabo Mbeki dél-afrikai államfő.
Charles Taylor libériai elnök, akit elefántcsontparti szomszédja azzal vádolt, hogy fegyvereseket küldött a hatalma megdöntésére törekvő lázadók mellé, némi vonakodás után szintén úgy döntött, hogy eleget tesz a párizsi meghívásnak.
Az ellenségeskedések őszi kezdete óta Franciaország 2500 főre növelte az afrikai országban állomásozó rendfenntartó erőit. A francia egységek a harcok kezdetén számos külföldi állampolgárt, elsősorban az elefántcsontparti francia kolónia tagjait menekítették el a harcok körzetéből. A francia diplomácia komoly erőfeszítéseket tett, hogy közvetítsen a körzet destabilizálásával fenyegető fegyveres konfliktus részesei között. Ezért hívták Párizsba az ellentétes oldalakon álló erők megbízottait.