Kemény viták Irakról az Unióban

Az EU-tagországok között világos választóvonalak húzódnak az iraki válság kezelésének ügyében, korántsem csak az egyik oldalon Nagy-Britannia, a másikon Franciaország és Németország közötti nézetkülönbségekről van szó - közölték pénteken nevük elhallgatását kérő uniós források.

Tájékoztatásuk szerint Olaszország és Spanyolország is inkább a brit álláspont felé hajlik, de a vita még javában folyik, és pillanatnyilag nem is látható, milyen irányban haladhat tovább az elkövetkező napokban.

A tagországok közül eddig egyedül Nagy-Britannia helyezkedett olyan álláspontra, hogy szükség esetén akkor is kész lenne részt venni egy Irak elleni katonai fellépésben, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem adna erre felhatalmazást. A többség azonban, elsősorban Franciaország és Németország azon a véleményen van, hogy az ENSZ-nek mindenképpen központi szerepet kell kapnia.

A tizenötök legközelebb a külügyminiszterek hétfőn kezdődő tanácsülésén tesznek kísérletet álláspontjuk közelítésére. Brüsszeli illetékesek szerint ennek sikere azon múlik, egyetértésre tud-e jutni az ENSZ BT-ben jelenleg képviselt négy tagállam, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Spanyolország.

Az EU soros görög elnöksége ennek tudatában kezdeményezte, hogy a négy ország külügyminisztere az uniós trojka részvételével még a tanácsülés hivatalos megnyitása előtt tartson különtalálkozót a helyzet áttekintése és a nézetek összehangolása érdekében. A trojkát ezúttal az elnökség képviselője, Chris Patten, a brüsszeli bizottság külkapcsolatokért felelős tagja és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter alkotja.

A találkozóra, mint ahogy magának a tanácsülésnek a legnagyobb részére még azt megelőzően kerül sor, hogy Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek vezetője New Yorkban a BT elé terjeszti az eddigi vizsgálatok eredményeit összefoglaló jelentését. Mivel közép-európai idő szerint ez legkorábban a hétfő késő délutáni órákban várható, a tagországok - szűkebb és tágabb körben is - úgy fognak egyeztetni, hogy nem ismerik a jelentés tartalmát. A források szerint következtetések levonása aznap már csak ezért sem várható. Elképzelhető, hogy a tanácsülés második napján, kedden az elnökség kiad egy rövid nyilatkozatot, a dolgok jelenlegi állása szerint azonban ez is bizonytalan - fűzték hozzá.

Mindamellett néhány dologban már most is egyetértés van a tizenötök között, és az egyeztetések kereteit minden jel szerint ezek adják majd. Ilyen mindenekelőtt az, hogy előnyben kell részesíteni a válságnak az ENSZ közreműködésével történő rendezését, illetve az iraki leszerelés ellenőrzések útján történő megvalósítását. Abban sincs vita, hogy Iraknak ez az utolsó lehetősége az együttműködésre, ezért élnie kell az alkalommal. Ez viszont az EU szerint nem egyszerűen az ajtók kinyitását jelenti, hanem azt a fajta "pozitív együttműködést", amelyről Blix is beszélt legutóbbi bagdadi látogatásakor.

A viták jórészt akörül folynak, hogy indokolt lenne-e meghosszabbítani - és ha igen, mennyi időre - az ENSZ-ellenőrök tevékenységét, illetve hogy milyen politikai és jogi feltételei lennének egy esetleges fegyveres beavatkozásnak. E két kulcskérdésben egyelőre a brüsszeli bizottságnak sincs kialakult véleménye, legalábbis a nyilvánosság számára. Uniós források szerint Patten meggyőzőnek találta azokat az érveket, amelyeket a napokban tett brüsszeli látogatásakor Blix fejtett ki az ellenőrzések meghosszabbítása mellett. A biztos úgy véli továbbá, hogy mindenképpen az lenne jó, ha a katonai beavatkozást egy második BT-határozat támasztaná alá. Koszovó példájára utalva azonban azzal is egyetért, hogy ez nem elengedhetetlen feltétel. Az pedig változatlanul meggyőződése, hogy a NATO koszovói beavatkozása morálisan helyes volt.