A belgrádi tömegtájékoztatás által idézett beszédében az államfő azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy "a reformok helyett olcsó esztrádműsort tart a reformokról", Szerbiában a demokrácia szándékos eltiprása zajlik, egyes szerbiai érdekcsoportok és montenegrói csatlósaik önös érdekeiknek vetik alá a kül- és bel-, a gazdasági és a szociális politikát.
Kostunica szerint az elmúlt periódusra "a demokrácia meggyilkolásának, az intézményrendszert értelmetlenné tételének, az állam szétzüllesztésének és a társadalom embertelenné válásának" időszakaként fognak emlékezni Szerbiában, s ezért a jelenlegi hatalom a felelős élén Zoran Djindjiccsel.
Az államfő szerint Jugoszlávia sokat tett a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (NT) való együttműködés terén, s ideje lenne, hogy Hága is tegyen valamit. Jugoszlávia nem lehet örökké a hágai törvényszék kívánalmainak foglya - hangoztatta az államfő.
Kostunica vezette DSS a Zoran Djindjic nevével fémjelzett pártszövetség, a DOS tagjaként vállalt részt a milosevici uralom megdöntésében, de a rendszerváltás után azonnal felszínre kerültek a régmúltra visszanyúló ellentétek az államfő és a szerb miniszterelnök között.
Az állandó viták eredményeképpen a DOS szakított a DSS-szel, a két éve tartó csatározás pedig hamarosan újabb fordulópontjához ér. Jugoszlávia megszűnésével Kostunica megválik államfői székétől, s - egyes vélemények szerint - őt és a politikai döntéshozatalban mellőzött pártját a feledés veszélye fenyegeti.