A hágai Nemzetközi Bíróságon indított háborús keresettel kapcsolatosan Mesic azt mondta, hogy elkészültek a hozzávetőleges számítások, s a Zágráb által követelt kártérítési összeg eléri a 15 milliárd eurót. Mesic szerint ez csak egy becsült összeg, később derül ki, hogy Zágráb pontosan mekkora kártérítést követel Belgrádtól. "Ezt most már Zágrábnak követelnie kell. Más kérdés, hogy behajtható-e, s ha igen, mikor. Egy biztos: az egykori megszállót mindenképpen hadikárpótlás fizetésére kell ítélni" - mondta az ügyről Mesic vasárnap egy tévényilatkozatban.
Jugoszlávia jelenleg három perben is érintett a Nemzetközi Bíróság előtt. 1993-ban Bosznia perelte be. Sajtónyilatkozatokból lehet tudni, hogy a bosnyák kormány 50 milliárd és - legutóbbi kijelentések szerint - 350 milliárd dollár közötti összeget követel Jugoszláviától (az ország tavalyi nemzeti összterméke nem érte el a 15 milliárd dollárt). Horvátország 1999-ben nyújtott be keresetet Jugoszlávia ellen népírtás miatt. A harmadik pert már Jugoszlávia indította 1999-ben: a NATO légi hadjárata miatt ugyancsak népirtás címén perelte be a katonai szövetség nyolc tagországát.
Mindhárom perben Várady Tibor jogászprofesszor által vezetett szakértői csoport képviseli Jugoszlávia érdekeit. Várady január elején azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a boszniai és a horvátországi per jelenlegi szakaszában a védelem elvitatja a Nemzetközi Bíróság joghatóságát, mivel a kereset benyújtásának idején Jugoszlávia nem volt tagja az ENSZ-nek, ezért nem vonatkozott rá a világszervezethez tartozó bíróság határozata és a népirtásról szóló nemzetközi egyezmény sem.