Blair szerint elkerülhető az iraki háború

A brit kormányfő szerint még mindig nem elkerülhetetlen a háború Irakkal, ha Szaddám Huszein együttműködik az ENSZ-ellenőrökkel, az iraki elnök azonban erre nem mutat hajlandóságot, sőt folytatja a tömegpusztító fegyverek kifejlesztését. Vasárnapi brit sajtóértesülések szerint a brit hadsereg feladata lenne az iraki városok megszállása háború esetén.

Huszeinnek a háború elkerülése érdekében nemcsak azt kell megengednie, hogy a fegyverellenőrök szabadon kutathassanak az országban, de meg kell mondania nekik azt is, hogy pontosan mit és hol keressenek, és ha találnak valamit, azt megvizsgálhassák és megsemmisíthessék - mondta Tony Blair a BBC tévé vasárnap délelőtti politikai magazinműsorában, aki azt is hozzátette: ha erre nem hajlandó, erővel fogják megfosztani fegyvereitől, márpedig Huszein jelenleg nem működik együtt az ellenőrökkel.

Az ENSZ-ellenőröknek biztosítandó, sokak által követelt több vizsgálati időről a brit miniszterelnök azt mondta: 1991 áprilisában az első ENSZ-határozat 15 napot adott Huszeinnek arra, hogy feltárja fegyverkezési programjának részleteit, és lehetővé tegye az ENSZ-ellenőröknek e program felszámolását. - Csaknem 12 éve várunk arra, hogy ennek eleget tegyen - mondta Blair. Hozzátette: az ENSZ-ellenőröknek adott idő nem arra szolgál, hogy Huszein "bújócskát játsszon velük", ahogy most teszi.

A kormányfő szerint Irakban "fejlett infrastruktúrája van" a tilalom alá eső fegyverek elrejtésének: Huszein ezeket ide-oda mozgatja az országban. Blair közölte: a brit kormány tudja, hogy Irakban 350 tonna vegyifegyver-alapanyag van ismeretlen helyen, és 30 ezer olyan lövedék, amelyekkel ezeket az anyagokat célba lehet juttatni. Ez csak az fegyverkészlet, amelynek létét 1998-ig feltárták az ellenőrök, de Huszein még ennek a hollétét sem volt hajlandó elárulni - mondta a miniszterelnök.

Blair szerint hírszerzési adatok bizonyítják, hogy a tömegpusztító fegyverek rejtegetése mellett Szaddám Huszein e fegyverek kifejlesztését és gyártását is folytatja. A munkáspárti kormányfő megismételte: a hivatalos London törekszik arra, hogy bármiféle katonai beavatkozáshoz újabb ENSZ-határozat formájában kapjon felhatalmazást; az ennek megkerülését kilátásba helyező álláspont arra az esetre vonatkozik, ha az előző határozatok iraki megsértését hivatalosan megállapítják, a fellépéshez szükséges új határozatot azonban valamely "méltánytalan vétó" megakadályozza a Biztonsági Tanácsban.

A kormányfő szerint ha elmarad a határozott fellépés Irakkal szemben, más, tömegpusztító fegyvereket felhalmozó országok sem fogják a jövőben komolyan venni a nemzetközi közösséget. Blair ebben az összefüggésben nevén nevezte Észak-Koreát.

A vasárnap brit sajtó szerint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok már a háború utáni mozzanatokról egyeztet. A The Sunday Times úgy értesült: Bush elnök a hét végén Camp Davidbe látogató Blairtől 15 ezer brit katonát fog kérni az iraki nagyvárosok, a kurdok lakta térségek, az olajlétesítmények és a határok védelmére, valamint a tömegpusztító fegyverek alapanyagai utáni kutatásra a hadműveletek lezárulta után.