Csökkent a magyarok, nőtt a lengyelek és a csehek bizalma

Az EU-csatlakozás támogatottsága januárban növekedett Lengyelországban és kisebb mértékben Csehországban, de csökkent Magyarországon - derült ki a lengyel CBOS, a cseh CVVM és a magyar Tárki közvélemény-kutató intézetek egyidejűleg elvégzett január eleji felméréséből.

A három visegrádi ország közül jelenleg Lengyelországban támogatják a legtöbben az EU-belépést, ahol a népszavazáson részt venni szándékozók 74 százaléka adott ilyen értelmű választ; a potenciális résztvevők 18 százaléka ellenzi az integrációt (decemberben 67:22 volt a támogatók és ellenzők aránya).

Csehországban a népszavazáson részt venni akaró választópolgárok 66 százaléka állt ki az integráció mellett, 23 százalékuk pedig ellenezte azt (decemberben 62:29 százalék volt ez az arány).

Magyarországon a népszavazás valószínű résztvevőinek 71 százaléka támogatja, 18 százaléka ellenzi az integrációt (decemberben 75:14 volt az arányuk).

Biztosnak vagy valószínűnek mondta népszavazási részvételét a csehek 79, a magyarok 74 és a lengyelek 73 százaléka. A biztosan részt vevők aránya Lengyelországban januárban 63 százalék volt (decemberben 58 százalék), Magyarországon 64 százalék (decemberben 67 százalék) és Csehországban 42 százalék (decemberben 45 százalék).

A lengyelek 20 százaléka szerint a csatlakozási tárgyalások végeredménye jobb, mint amire számítottak, 18 százalékuk volt ezzel ellenkező véleményen; 32 százalék ilyen eredményre számított, 30 százalék nem tudott véleményt formálni a kérdésben.

Magyarországon a megkérdezettek 11 százaléka szerint jobb az eredmény a vártnál, 17 százalék szerint rosszabb, 32 százalék ilyen eredményre számított, 40 százaléknak nem volt véleménye.

Csehországban a válaszadóknak csak 6 százaléka találta jobbnak a tárgyalások eredményét a várakozásainál, 37 százalék szerint rosszabb az eredmény, 35 százalék erre számított, 22 százaléknak pedig nem volt véleménye.