Medgyessy új ENSZ BT-döntést javasol

Medgyessy Péter szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának újabb, második határozatot kellene elfogadni Irakról, ha bebizonyosodik, hogy a közel-keleti ország rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel. Az USA mellett kiálló nyílt levél aláírásakor azt tartotta fontosnak, hogy ne keltsenek olyan benyomást, mintha növekednének az Európai Unión belüli ellentétek. Az európai sajtó azonban elsősorban a megosztottságról cikkezett pénteken a levél kapcsán, a német és a görög lapok kemény kritikát fogalmaztak meg az aláírókkal szemben.

"Az amerikaiaknak ismertetniük kell az iraki tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatban birtokukban lévő összes adatot, és abban az esetben, ha bizonyítékok kerülnek elő ilyen fegyverekről és Irak nem egyezik bele a leszerelésbe, a Biztonsági Tanácsnak újabb határozatot kell hoznia" - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök a Katimerini című liberális görög napilapnak adott interjúban. George Bush amerikai elnök korábbi bejelentése szerint az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács február 5-én esedékes miniszteri szintű ülésén "bizonyítékokat" tár elő arra vonatkozóan, hogy Irak rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel. A tavaly november 8-án elfogadott 1441-es számú BT-határozat ilyen esetre "súlyos következményekkel" fenyegette meg Bagdadot.

Medgyessy Péter az interjúban kitért arra a nyílt levélre is, amelyben több másik európai ország vezetőjével együtt kiállt az egységes transzatlanti fellépésért Irak lefegyverzésének ügyében. A magyar kormányfő ennek kapcsán kijelentette, hogy "az iraki kérdés nem függ össze az Egyesült Államokkal", hanem olyan, "a nemzetközi biztonságra leselkedő valós veszélyről van szó, amellyel szembe kell nézni". Medgyessy Péter elmondta azt is, hogy "sokat gondolkodott", mielőtt aláírta a levelet, és ügyelt arra, hogy "ne keltsenek olyan benyomást, mintha növekednének az Európai Unión belüli ellentétek". "Kértem néhány módosítást a levél szövegtervezetében, hogy arra helyezzük a hangsúlyt, hogy Európának egységesen kell megjelennie, és Irak ügyében nem szabad magára hagynia az Egyesült Államokat" - tette hozzá a miniszterelnök a görög lapban közölt interjújában.

A több lapban megjelent levelet eredetileg Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Magyarország, Dánia, Lengyelország és Csehország vezetői írták alá, később csatlakozott a felhíváshoz Szlovákia is. A levélben az országok vezetői kiálltak az USA mellett az iraki kérdésben, egyúttal elutasították Franciaország és Németország korábbi, az USA politikáját bíráló nyilatkozatait. Mindeközben az Európai Parlament csütörtökön határozatban nyilvánította ki, hogy ellenez mindenfajta egyoldalú katonai akciót Irakban. A 287 szavazattal 209 ellenében elfogadott állásfoglalásban szintén megállapítják, hogy egy megelőző csapás ellentmondana a nemzetközi jognak.