20. fejezet: Kultúra és audiovizuális politika

Megváltozik-e a kultúra szereplőinek helyzete Magyarország EU-csatlakozása után? A válasz egyértelműen igen, de a változás nem egyik napról a másikra megy végbe.

Közösségi politika

Az Unió alapító szerződései a kultúra kérdésével kévéssé foglalkoznak. A kulturális terület csupán az 1990-es években, a Maastrichti Szerződéssel jelent meg EU-szinten. A konkrét célokat az alapító szerződés az alábbiak szerint fejti ki:

(1) A Közösség hozzájárul a tagállamok kultúráinak kibontakoztatásához, tiszteletben tartva azok nemzeti és regionális különbözőségét, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.

(2) A Közösség tevékenysége a tagállamok közötti együttműködés bátorítására, és ha szükséges, a tagállamok tevékenységének támogatására és kiegészítésére irányul a következő területeken:

- az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása;
- az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme;
- a nem kereskedelmi jellegű kulturális csere;
- a művészeti és irodalmi alkotó tevékenység, beleértve az audiovizuális szektort.

Jogharmonizáció

Az unió olyan ösztönző intézkedéseket hoz, amelyek nem érintik a tagállamok jogrendszerének harmonizálását. Magyarország elfogadja a közösségi kulturális programokban való részvételt, és társult tagként a csatlakozás előtt is él a programokban való részvétel lehetőségével. A magyar kulturális élet szereplői sikerrel vettek részt a korábbi Raphaël (kulturális örökségvédelem), Kaleidoscope (előadóművészi tevékenység) és Ariane (irodalmi alkotás) programok keretében kiírt pályázatokban, valamint a nemrég indított Kultúra 2000 keretprogram pályázataiban. Amíg nem válunk teljes jogú EU-taggá, a kulturális programokban való részvételünkhöz "belépőjegyet" kell váltanunk.

Uniós támogatási programok

A Kultúra 2000 program éves részvételi díjának összege 488 271 euró. A programmal járó adminisztrációs költségeket és a fennmaradó összeg ötven százalékát központi költségvetésből, további ötven százalékát (214 146 euró) pedig PHARE-forrásból biztosítjuk. A KultúrPont Iroda működési költségeit megosztva a kulturális tárca (NKÖM) és az Európai Bizottság fedezik.

A Kultúra 2000 az EU egyetlen kultúrát támogató programja, elsődleges célja az európai kulturális együttműködés elősegítése, a kulturális párbeszéd és a kultúra nemzetek közötti terjesztésének előmozdítása, a kulturális sokszínűség és a közös kulturális örökség támogatása. A program keretprogram, így az Európai Parlament döntése öt évre - 2000-től 2004-ig - szól. A konkrét pályázatokat évről-évre hirdetik meg. Magyarország 2001-től már teljes jogú tagként vehet részt a programban.

Pályázatot egyéni szereplők (természetes személyek) kivételével a kulturális élet bármely szereplője benyújthat. Minden projekthez legalább negyven százalékos önrész szükséges.

A program a kultúra minden területét felöleli (előadóművészet, vizuális és képzőművészet, irodalom, zene, kulturális örökség, kultúrtörténet), támogatja az új kifejezési formákat, az úttörő kezdeményezéseket, a több éven átnyúló projekteket. Kivételt két terület képez: a filmművészet, amellyel MEDIA program foglalkozik és az oktatás, amelyet több uniós program is támogat.

Három alprogram kínálkozik a kulturális támogatásra: az Akció 1, 2 és 3.

1. Akció: Specifikus és rövidtávú tevékenységek, legalább három támogatásra jogosult ország kulturális szereplőinek részvételével. Az elnyerhető összeg a legtöbb esetben 50 000 és 150 000 euró között van.

2. Akció: Hosszú távú (hároméves) kulturális együttműködési tevékenységek, legalább öt támogatásra jogosult ország kulturális szereplőinek részvételével. Az elnyerhető összeg legfeljebb 300 000 euró.

3. Akció: Kiemelkedő európai kulturális projektek, mint például az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat, kulturális díjak, jelentősebb kulturális események. Az elnyerhető összeg az esetek többségében 150 000 és 300 000 euró között van.

Az összköltségvetés a program öt évére 167 millió euró.

Pályázati kiírás, határidők

A pályázat centralizált, azaz mind a kiírás, mind a döntéshozatal Brüsszelben, az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságán történik. A pályázat meghirdetésének időpontjáról, a beadási határidőről, az elbírálásról, a szerződéskötésről, és az összeg folyósításáról a Főigazgatóság gondoskodik. A pályázat koordinációját egy Európa-szerte működő irodahálózat segíti (Cultural Contact Points), ennek magyarországi hivatalos tagja a KultúrPont Iroda.

Hogyan lehet pályázni?

A pályázatokkal kapcsolatban hiteles információt az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága, a pályázat kiírója tud adni. A kiírás szövege és a formanyomtatványok - a KultúrPont Iroda honlapja mellett - közvetlenül az Európai Unió központi szerveréről, az Európa Szerverről is letölthetők.

Audiovizuális politika

Az audiovizuális politika terén a legfontosabb közösségi rendelkezés a határok nélküli televíziózásról szóló irányelv (36/97/EK irányelvvel módosított 89/552/EGK irányelv). Az audiovizuális szektort szabályozó közösségi joganyag célja - a belső piac összefüggésében - az audiovizuális szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása és az európai audiovizuális ipar támogatása.

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Médiatörvény) jogharmonizációs célú módosítására irányuló törvényjavaslatot az Országgyűlés 2002. júliusában fogadta el (2002. évi XX. törvény). Ezzel teljesítettük jogharmonizációs kötelezettségünket, mely egyben lehetővé tette a kultúra és audiovizuális politika fejezet csatlakozási tárgyalásainak lezárását. A módosítás értelmében Magyarországon az uniós csatlakozástól többek között kötelező alkalmazni az európai művek arányára vonatkozó szabályokat.

Az európai audiovizuális szektor támogatását szolgáló MEDIA Plus program (Media-Képzés, Media Plus-előkészítés, terjesztés, promóció) Magyarország számára az EU-hoz való csatlakozás időpontjától nyílik meg. A 2001-től 2005-ig tartó programban részt vevő országok a nemzeti szintű koordináció érdekében információs irodát, u.n. Media Desket működtetnek. Magyarország nemzeti irodáját 2003 folyamán tervezi létrehozni annak érdekében, hogy időben megkezdje a filmszakma felkészítését a pályázati lehetőségekre.

Az iroda feladata a Media Plus program pályázati felhívásainak közzététele, a pályázók segítése, a programmal kapcsolatos információk terjesztése s az ehhez szükséges adatbázis kialakítása, az európai országokban működő Media Deskekkel való hálózatos együttműködés, információ- és tapasztalatcsere.

Kulturális áruk szabad áramlása

Magyarország elfogadta az EU kulturális javak védelmével foglalkozó rendeleteit és irányelveit, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára az áruk szabad mozgásának korlátozását, nemzeti kincseik védelmében. Magyarország elvégezte a kulturális javak exportjával és visszaszolgáltatásával foglalkozó uniós jogszabályok teljes harmonizációját, és megtette a szükséges intézkedéseket azok végrehajtására. A központi hatóság, amely a jogellenesen külföldre vitt kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos feladatokat ellátja, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megfelelő szervezeti egysége.

A kultúrát közvetlenül érintő más EU-jogszabály nincs. A csatlakozás ugyanakkor olyan jogszabályok betartását is megköveteli, amelyek a kulturális szereplőkre szintén vonatkoznak. Ilyenek a személyek szabad mozgása és a diszkrimináció tilalma, a forgalmi adók, a fix könyvárak, a szerzői jogok és a versenyszabályok.

A kulturális és örökségvédelmi állami támogatások összeegyeztethetőek a belső piaccal, ha a közös érdeknek nem ellentmondó mértékben hatnak a tagállamok közötti kereskedelemre. Ezek az állami támogatások kiegészíthetők a strukturális alapokból kapott EU-forrásokkal.

Vissza a tartalomjegyzékhez